Főmenü megnyitása

A Tienanmen téri vérengzés során 1989. június 3-án és 4-én a kínai hadsereg katonái megtámadták a pekingi Tienanmen téren április 14-én kezdődött diáktüntetés résztvevőit. A halottak számára vonatkozó különböző becslések kétszáztól tízezerig terjednek.[1]

Tienanmen téri vérengzés
蒲志強19890510.jpg
Ország Kína
Névadó Mennyei béke tere
Elhelyezkedése
Tienanmen téri vérengzés (Kína)
Tienanmen téri vérengzés
Tienanmen téri vérengzés
Pozíció Kína térképén
é. sz. 39° 54′ 12″, k. h. 116° 23′ 30″Koordináták: é. sz. 39° 54′ 12″, k. h. 116° 23′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Tienanmen téri vérengzés témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ElőzményekSzerkesztés

Az 1970-es években kezdett gazdasági reformok az 1980-as évek közepére Kínában is sokakat indítottak liberális politikai követeléseik megfogalmazására. 1986. decemberében 15 kínai nagyvárosban tüntettek a demokrácia mellett. A hatalom erre tömeges letartóztatásokkal válaszolt. Ez átmenetileg visszavetette a demokratikus törekvéseket.

Gorbacsov 1989. májusi pekingi látogatása azonban újabb bátorítást adott a rendszer ellenzékének. Ettől kezdve szinte naponta 200-300 ezer ember - főleg fiatalok és diákok - lepte el Peking főterét és a környező utcákat. A tüntetők Gorbacsovot éltették, és rendszerváltást követeltek.

A vezetés keményvonalasai ezért elhatározták a szigorú példastatuálást. Június 3-4-én a hadsereg páncélos, ejtőernyős és egyéb egységeit vetették be a Tienanmen téri demonstrálók ellen. A beavatkozás különböző becslések szerint mintegy 2000 - 10 000 ember életét követelte. Hasonló keménységgel léptek fel a többi nagyvárosban tüntetők ellen is. Ezzel sikerült elejét venni annak, hogy a Szovjetunióhoz és Kelet-Európához hasonlóan Kínában is többpárti demokrácia váltsa fel az egypárti diktatúrát. Ez Kína egész területén tiltott téma.

A bomlási folyamat kudarca Kínában nem jelentette, hogy a keleti blokk többi országában ne történjen rendszerváltás. Az európai országokban fegyveres harcok nélkül megtörtént a kommunista rendszer felszámolása, egyedül Romániában kellett forradalom árán mindezt megtenni. A kínai kommunista vezetőket előszeretettel utánzó Nicolae Ceaușescu is a Tienanmen téren történt brutális fellépés hatása alatt maga is úgy vélte képes fenntartani a román kommunista diktatúrát és fegyveres erőszakkal eltiporni a megmozdulásokat, reménye azonban hamisnak bizonyult.

IrodalomSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés