Tihany ostroma 1534. november 1. és november 10. között zajlott, a Magyar belháború részeként. Ekkor Szalaházi Tamás püspök visszafoglaltatta Tihanyt Szapolyai János seregeitől.

Tihany ostroma
Magyar belháború (1526–38)
Dátum1534. november 110.
HelyszínTihany, Veszprém vármegye
EredményFerdinánd-párti győzelem
Harcoló felek
 Habsburg Ferdinánd magyar királysága Szapolyai János magyar királysága
Parancsnokok
Nagy Ferenc és Devecseri Chóron András szervitorokSzörényi Mihály és Csemperdi Miklós várnagyok

Előzmény szerkesztés

Tihanyt, Sümeggel és Veszprémmel együtt Szapolyai törökmagyar serege vette be még 1533-ban. A katonák eredetileg a még ezen helységek környékét is dúló, egyik király pártjára sem álló Móré László ellen vonultak Várpalota alá, azzal viszont nem elégedtek meg, hogy Mórét kiiktatták, hanem a I. Ferdinánd pártján álló Szalaházi püspököt is megtámadták.

Ostrom szerkesztés

Szalaházi a következő évben szervitorait Nagy Ferencet és Devecseri Chóron Andrást küldte Tihany visszavételére. Tihanyt két Szapolyai-párti várnagy, Szörényi Mihály és Csemperdi Miklós védte. Kilencnapi védekezés után a várnagyok bejelentették, hogy megadják magukat. Szalaházi emberei 200 forint váltságdíj ellenében elengedték őket, s az őrség vagyonát és fegyverét magával vihette.

A visszafoglalást követően Chóron 16 gyalogost és 24 lovast tartott a várban, amelyeknek zsoldját az apátsági birtok jövedelme állta.

Következmények szerkesztés

Tihany visszafoglalása után Bakith Pál kisebb erőkkel megszállta a Bakonyban egy apátságot, ami úgy is lakatlanul állt. Ez megerősítve biztosította a Pápa és Várpalota közti utat.

Források szerkesztés