Tizsite
Tizsite (szlovákul: Čižatice) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
| Tizsite (Čižatice) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-környéki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1299 |
| Polgármester | Stanislav Matta |
| Irányítószám | 044 47 |
| Körzethívószám | 055 |
| Forgalmi rendszám | KS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 414 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 49 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 290 m |
| Terület | 7,67 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 47′ 48″, k. h. 21° 23′ 34″48.796800°N 21.392800°EKoordináták: é. sz. 48° 47′ 48″, k. h. 21° 23′ 34″48.796800°N 21.392800°E | |
| Tizsite weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tizsite témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése
szerkesztésKassától 16 km-re északkeletre, az Ósva-patak jobb oldalán, annak egyik mellékágának a partján fekszik.
Története
szerkesztésA település 1282 után az Aba nembeli Sándor általi betelepítéssel keletkezett. 1299-ben „Chizete” néven említik először. A lipóci váruradalom részeként az Aba nembeli Péter és Sándor fiainak birtoka. A birtok megosztása 1282-ben úgy történt, hogy a birtok keleti része Sándor, nyugati része pedig Péter fiaié lett. 1311-ben Tizsitét a lipóci uradalom határleírása említi, az adóösszeírásokban azonban 1427-ig nem szerepel. Ebből arra lehet következtetni, hogy területe mintegy száz évig lakatlan volt.
1427-ben Doby György 12 portát bír a településen, ez portánként minimálisan 5 fővel számolva mintegy 60 lakost jelent. 1567-ben Tizsite 6 portája adózott a birtokos Perényi Gábornak. A 6 portából 5 zselléreké volt. Később a terebesi uradalom része. Abaúj vármegye 1578-as tizedjegyzéke 12 adózó portát említ. A nevekből arra lehet következtetni, hogy a település ekkor már szlovák többségű volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TISZITHE. Tót falu Sáros Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Keczer-Peklinnek szomszédságában, és annak filiája; határja középszerű, réttye, fája elég van.”[2]
A trianoni diktátumig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 272, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 347 lakosából 338 szlovák volt.
2011-ben 379 lakosából 356 szlovák.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 15.)
További információk
szerkesztés
