Főmenü megnyitása

Tláhuac Mexikóváros legkeletebbi kerülete. Lakossága 2010-ben meghaladta a 360 000 főt.[2]

Tláhuac
Tláhuac-Mosaico.jpg
Tláhuac címere
Tláhuac címere
Közigazgatás
Ország Mexikó
Irányítószám 13000–13999
Népesség
Teljes népesség 360 265 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság2250–2800 m
Terület85,75 km²
IdőzónaCST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Tláhuac (Mexikó)
Tláhuac
Tláhuac
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 19° 16′ 28″, ny. h. 99° 00′ 10″Koordináták: é. sz. 19° 16′ 28″, ny. h. 99° 00′ 10″
Elhelyezkedése
Tláhuac locator map.svg
Tláhuac honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Tláhuac témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FöldrajzSzerkesztés

FekvéseSzerkesztés

A Szövetségi Körzet keleti felén fekvő kerület mintegy harmada beépített terület, a többi főként mezőgazdasági hasznosítás alatt áll. Nagy része sík terület, de délnyugati csücskében a Teuhtli nevű vulkán emelkedik, északi határán pedig néhány, több száz méter relatív magasságú hegy: a Xaltepec, a Tetecón és a Guadalupe. A kerület fő vízfolyása három csatorna: az Amecameca, a Chalco és a Grande.[3]

ÉghajlatSzerkesztés

A kerület éghajlata meleg, de nem forró, és nyáron–ősz elején csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 32 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 39 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 13,9 és a májusi 19,1 fok között váltakoznak, gyenge fagyok előfordulnak. Az évi átlagosan 546 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség közel 75%-a.

Tláhuac éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)32,034,036,038,538,037,035,035,033,035,033,036,038,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)23,724,726,727,928,326,324,724,524,524,723,923,425,3
Átlaghőmérséklet (°C)13,915,016,718,319,118,717,917,717,816,915,114,316,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)4,25,26,88,610,011,211,111,011,09,16,25,28,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)−8,0−7,0−3,01,02,04,53,04,0−1,0−2,0−5,0−5,0−8,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)9710185089113108924353546
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4]


NépességSzerkesztés

A kerület népessége a közelmúltban igen gyorsan növekedett:[2]

Év Lakosság
1990 206 700
1995 255 891
2000 302 790
2005 344 106
2010 360 265

TelepüléseiSzerkesztés

A kerülethez 40 külső település is tartozik, közülük a legnagyobbak lakossága 2010-ben a következőképpen alakult:[5]

Település Lakosság (2010)
San Juan Ixtayopan 24 120
San Andrés Mixquic 13 310
Santa Catarina Yecahuitzotl 9563
San Nicolás Tetelco 4246
San Ignacio de Loyola 728
El Paraíso 592

TörténeteSzerkesztés

A Tláhuac név a Cuitláhuac navatl nyelvű szó rövidüléséből származik, de hogy ez a hosszabb szó mit jelent, arról többféle elképzelés is létezik. Van, aki szerint egyfajta penészes vízre utal, mások szerint a víz urának énekére, de van olyan feltételezés is, miszerint a víz őrzőjének helyét jelenti.

Tláhuacot az egykori Xochimilcói-tó egy szigetén alapították 1222-ben, első lakói a csicsimékek voltak. Többször elöntötte a víz, de a csinampás termelési rendszernek köszönhetően a település életben maradt és fejlődött. A 14. században az azcapotzalcói tepanékok hódították meg, de később a mexikák visszafoglalták. A spanyolok megérkezése után a ferencesek elkezdték a hittérítést, amit 1554-ben a domonkosok vettek át tőlük.

A Tláhuac körüli tó végleges kiszárítása a 19. század végén kezdődött meg, ekkor épült fel az itt áthaladó vasútvonal is. Egy 1903-as törvény értelmében Tláhuac önálló községként megszűnt, de a forradalom után, 1924-ben Severino Cenicerosnak köszönhetően elszakadhatott Xochimilcótól, 1928 végén pedig önálló kerületté alakult Mexikóvároson belül.[6]

Turizmus, látnivalókSzerkesztés

A kerületben megtekintésre érdemesek a korábbi évszázadok hittérítői által alapított templomok és kolostorok, valamint két múzeum: a Museo Regional de Tláhuac és a Museo Regional de Mixquic, ahol főként régészeti leleteket, ősi művészeti alkotásokat állítottak ki. A kerület két legfontosabb parkja a Bosque de Tláhuac és a Parque de los Olivos, ahova a kikapcsolódni és sportolni vágyók szívesen ellátogatnak. A Lago de los Reyes nevű, 1,9 hektáros tó szintén kedvelt célpontja a helyieknek. Ugyancsak találhatók értékek a természeti környezetben is, például a Mexikói-völgy egyik utolsó megmaradt vizes élőhelye, az úgynevezett Zona de los Humedales.[6]

ForrásokSzerkesztés

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  2. a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 15.)
  3. INEGI – Tláhuac földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 24.)
  4. SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 24.)
  5. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 22.)
  6. a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Tláhuac (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2015. március 24.)