A tok piszin Pápua Új-Guineában beszélt angolalapú pidzsin nyelv. A nyelv Pápua Új-Guinea egyik hivatalos nyelve, és szerte az országban ismerik.

tok piszin nyelv
Tok Pisin
BeszélikPápua Új-Guinea
Terület Óceánia, Ázsia
Beszélők száma5-6 millió, 1 millió anyanyelvi beszélő fő
Nyelvcsaládpidzsin nyelv
   angolalapú pidzsin nyelvek
    óceániai
Írásrendszer latin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos Pápua Új-Guinea
Nyelvkódok
ISO 639-1nincs
ISO 639-2tpi

A nyelv elnevezése az angol talk (tok) ’beszélni’ és az angol pidgin (pisin) ’pidzsin nyelv’ jelentésű szavak összetételéből áll, de ebben az esetben a tok beszédet, nyelvet is jelent.

Beszélőinek száma 5 és 6 millió közé tehető, közülük 1-2 millióra becsülhető azok száma, akiknek első nyelve a tok piszin, beleértve azokat a gyerekeket is, akikkel a szüleik elsősorban tok piszin nyelven beszélnek. Körülbelül egymillió lehet azok száma, akiknek a tok piszin az anyanyelvük.

A tok piszint az angol szakirodalomban gyakran új-guineai pidzsinnek, vagy akadémiai körökben melanéziai pidzsin-angolnak vagy újmelanéziainak is nevezik.

Hivatalos státusza szerkesztés

Az angol és a hiri motu mellett a tok piszin Pápua Új-Guinea egyik hivatalos nyelve. A parlament munkanyelveként funkcionál elsősorban a hivatalos életben. Bár a legtöbb országgyűlési dokumentum angolul van, de a publikus iratok gyakran részben vagy egészben tok piszin nyelven is elérhetők. Amíg az angol az oktatás nyelve, néhány általános iskola első három évfolyamán a tok piszinül történik az oktatás.

Hangrendszer szerkesztés

A tok piszinben 16 mássalhangzó és 5 magánhangzó található.

Ajakhang Koronális Palatális Veláris Glottális
Zárhang p b t d k g
Réshang v s h
Orrhang m n ŋ
Laterális l
Közelítő hang w j
Pergő hang r
Első Középső Hátsó
Zárt i u
Közepes e o
Nyílt a

Nyelvtan szerkesztés

Ige szerkesztés

Az igéknek egy végződése lehet: -im, ha tranzitivitást akarunk kifejezni (luk ’lát’, lukim ’néz’). Néhány ige, mint például a kaikai ’eszik’ enélkül is lehet tárgyas ige. Az idő kifejezésére partikulákat használnak, mint például bai (jövő idő), bin (múlt idő - az angol been szóból). A névszói igenév képzésekor a stap szót használják, például kaikai stap ’evés’.

Névszó szerkesztés

A névszók nem fejeznek ki nemet, számot.

Melléknév szerkesztés

A legtöbb melléknevet a -pela (ang. fellow) toldalékkal fejezik ki. Kivétel például a liklik ’kis, kicsi’.

Névmás szerkesztés

A névmások személyt, számot és „belefoglalást” is kifejeznek.

Egyes szám Kettes szám Hármas szám Többes szám
1. nem bennefoglalt mi
(én)
mitupela
(ő és én)
mitripela
(mindkettőjük és én)
mipela
(mindegyikük és én)
1. bennefoglalt - yumitupela
(te és én)
yumitripela
(mindkettőtök és én)
yumipela vagy yumi
(mindegyikőtök és én)
2. yu
(te)
yutupela
(ti ketten)
yutripela
(ti hárman)
yupela
(ti négyen vagy többen)
3. em
(ő)
tupela
(ők ketten)
tripela
(ők hárman)
ol
(ők négyen vagy többen)

További információk szerkesztés

Tekintsd meg a Wikipédia tok piszin nyelvű változatát!