Tolvay János
Gróf köpösdi Tolvay János (1699–1776) az 1750-es években a verebélyi érseki szék nádora, aranysarkantyús lovag, szeptemvir.
| Tolvay János | |
| Született | 1699 nem ismert |
| Elhunyt | 1776 (76-77 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | író |
| Tisztsége | királyi személynök (1745–) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Báró Tolvay Gábor (1654–1718) nádori ítélőmester és Jászy Anna fia. 1714-ben a nagyszombati Szelepcsényi Intézetnek convictora és az ékesszólás tanulója volt. 1718-tól kezdve beutazta Nyugat-Európát, ahonnan 1720-ban tért vissza. 1732-ben a hétszemélyes tábla helyettes-, 1741-től valóságos ülnökévé nevezték ki. 1744-ben részt vett a sziléziai táborozásban, azonban 1745-ben betegsége miatt hazatért. Az 1750-es években már a Verebélyi és szentgyörgyi érseki szék nádora, amely funkciót valószínűleg a halála után a fia vette át. 1754. április 3-án Bécsben Mária Terézia és Csáky Miklós kiadásában grófi rangra emelték,[1] egyszersmind aranysarkantyús lovag lett.
1776-ban még feltételezhetően ő vett részt Batthyány József esztergomi érsek beiktatásán, mint a verebélyi bandérium vezetője.[2]
Fia, Ferenc (1734–1811 után) személyében, mivel annak fia, János még 1784-ben elhunyt, a grófi család férfi ágon kihalt.
Műve szerkesztés
- Fax Ignatiana opere et doctrina lucens et ardens… Oratore… Tyrnaviae, 1714
Források szerkesztés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: XI. kötet [Taaffe - Török]. Pest: Ráth Mór. 1865. 26. o.
- Petrik, Bibliogr.
- ↑ Beke Margit 1995: A Prímási Levéltár nemesi és címeres emlékei. Esztergom, 202, 373.
- ↑ Beke Margit 2015: Verses köszöntések Batthyány József esztergomi érseki beiktatásának alkalmából. In: Litterarum radices amarae, fructus dulces sunt - Tanulmányok Adriányi Gábor 80. születésnapjára. Budapest, 92.