Tolvay János

(1699-1776) személynök

Gróf köpösdi Tolvay János (1699–1776) az 1750-es években a verebélyi érseki szék nádora, aranysarkantyús lovag, szeptemvir.

Tolvay János
Született 1699
nem ismert
Elhunyt 1776 (76-77 évesen)
Állampolgársága magyar
Foglalkozása író
Tisztsége királyi személynök (1745–)
SablonWikidataSegítség

ÉleteSzerkesztés

Báró Tolvay Gábor (1654–1718) nádori ítélőmester és Jászy Anna fia. 1714-ben a nagyszombati Szelepcsényi Intézetnek convictora és az ékesszólás tanulója volt. 1718-tól kezdve beutazta Nyugat-Európát, ahonnan 1720-ban tért vissza. 1732-ben a hétszemélyes tábla helyettes-, 1741-től valóságos ülnökévé nevezték ki. 1744-ben részt vett a sziléziai táborozásban, azonban 1745-ben betegsége miatt hazatért. Az 1750-es években már a Verebélyi és szentgyörgyi érseki szék nádora, amely funkciót valószínűleg a halála után a fia vette át. 1754. április 3-án Bécsben Mária Terézia és Csáky Miklós kiadásában grófi rangra emelték.,[1] egyszersmind aranysarkantyús lovag lett.

1776-ban még feltételezhetően ő vett részt Batthyány József esztergomi érsek beiktatásán, mint a verebélyi bandérium vezetője.[2]

Fia, Ferenc (1734–1811 után) személyében, mivel annak fia, János még 1784-ben elhunyt, a grófi család férfi ágon kihalt.

MűveSzerkesztés

  • Fax Ignatiana opere et doctrina lucens et ardens… Oratore… Tyrnaviae, 1714

ForrásokSzerkesztés

  1. Beke Margit 1995: A Prímási Levéltár nemesi és címeres emlékei. Esztergom, 202, 373.
  2. Beke Margit 2015: Verses köszöntések Batthyány József esztergomi érseki beiktatásának alkalmából. In: Litterarum radices amarae, fructus dulces sunt - Tanulmányok Adriányi Gábor 80. születésnapjára. Budapest, 92.