Tonk Márton

romániai magyar filozófus

Tonk Márton (Marosvásárhely, 1973. március 15. –) filozófus, filozófiai szakíró, egyetemi tanár, Tonk Sándor fia, Tavaszy Sándor dédunokája.

Tonk Márton
Horváth László felvétele
Horváth László felvétele
Született1973. március 15. (51 éves)
Marosvásárhely
Nemzetiségemagyar
SzüleiTonk Sándor, Szabó Márta
Foglalkozásafilozófus,
filozófiai szakíró,
egyetemi tanár
Iskolái
Kitüntetéseia Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2022)

SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Középiskoláit szülővárosában, a Bolyai Farkas Líceumban végezte 1991-ben, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen filozófia szakon szerzett egyetemi diplomát 1996-ban, ugyanott nyerte el a filozófiai tudományok doktora címet Tavaszy Sándorról írott dolgozatával (2001). 1993–94-ben a bázeli egyetem, 1997–98-ban és 2001-ben, valamint 2003–2007 között több ízben is Budapesten az MTA keretében, 1999–2000-ben Szegeden dolgozott kutatói ösztöndíjjal.

1996–98 között gyakornok, majd tanársegéd, 2002–2006 között adjunktus volt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Filozófiatörténet és Logika Tanszékén, közben 2000-től a Partiumi Keresztény Egyetemen is. 2006-tól a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári székhelyű Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszékének oktatója, majd egyetemi tanára (2014), és a Kolozsvári Kar (korábban Természettudományi és Művészeti kar) dékánja 2006-tól 2020-ig. 2016 és 2020 között az egyetem szenátusának az elnöke. 2020. december 9-én rektornak választották.[1]

Munkássága szerkesztés

Tudományterülete a filozófia- és eszmetörténet, ezen belül elsősorban a magyar filozófiai gondolkodás története, az újkori filozófia, a politikai gondolkodás története. E területeken több kutatási program (Kommunikáció és politikai sikeresség az RMDSZ politikai szerepvállalásában; Az erdélyi magyar politikai gondolkodás történetének bevezetése a Sapientia EMTE kurzuskínálatába; A nemzeti kisebbségek a magyar liberalizmus politikai gondolkodásában; A nemzeti és etnikai kisebbségek fogalma és státusa Európában; Politikai filozófia és társadalomelmélet az erdélyi magyar gondolkodásban; Filozófia, társadalom, identitás a 20. századi magyar filozófiában; A 19–20. századi erdélyi magyar filozófia története; Recepció és kreativitás. Nyitott magyar kultúra; A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai; Kierkegaard- és Heidegger-recepció a magyar filozófiában; Kant és a kantianizmus recepciója az erdélyi magyar gondolkodásban) vezetője.

Első tanulmánya 1994-ben, a Kellékben jelent meg, amelynek az évtől 2004-ig főszerkesztője volt. 1995 óta a szegedi egyetem és a kolozsvári Pro Philosophia Alapítvány közös magyar filozófiatörténeti munkacsoportjának szakmai irányítója. Kiadásában jelenik meg 2000-től A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai című sorozat, amelynek több kötetét maga gondozta. 2000-től rendszeresen részt vesz hazai és nemzetközi konferenciákon (Budapest, Miskolc, Debrecen, Veszprém, Hága), amelyek előadásai több konferenciakötetben jelentek meg.

Tanulmányait, szakcikkeit a Debreceni Szemle, Erdélyi Múzeum, Kellék, Keresztény Magvető, Korunk, Magyar Kisebbség, Művelődés, Partiumi Egyetemi Szemle, Studia Universitatis Babeș–Bolyai, publicisztikai írásait a Korunk és a Krónika című lapok közölték.

Gyűjteményes kötetekben közölt nagyobb tanulmányai: Az erdélyi magyar filozófia a XX. század utolsó évtizedében (társszerzők Demeter M. Attila és Veress Károly, in: Tizenkét év. Kolozsvár 2002); Filozófia és világnézet Tavaszy Sándor gondolkodásában (in: Alkalmazott filozófia – a filozófia alkalmazása. Kolozsvár, 2002); A kantianizmus magyar recepciójának történetéből (in: Közelítések a magyar filozófia történetéhez. Budapest, 2004).

Fordításában közölte a Kellék Alexander Baumgarten, Vasile Muscă, Aurel Codoban filozófiai írásait, társfordítója volt a líceumok és tanítóképzők számára kiadott Filozófia tankönyvnek (Bukarest, 1994).

Forráskiadásai (bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel): Tavaszy Sándor: Válogatott filozófiai írások (Laczkó Sándorral, Kolozsvár–Szeged, 1999) és Bartók György: Válogatott filozófiai írások (Laczkó Sándorral, Kolozsvár–Szeged, 2001).

Művei szerkesztés

Önálló kötetek szerkesztés

  • Idealizmus és egzisztenciafilozófia Tavaszy Sándor gondolkodásában (Kolozsvár–Szeged, 2002; 2. kiad. Hága, 2005)
  • Bevezetés a középkori filozófia történetébe (Nagyvárad, 2004; 2. jav. kiad. Kolozsvár, 2005)
  • Minority and community. Studies on the history, theory and educational policy of the Hungarian minority of Transylvania; Romanian Institute for Research on National Minorities, Cluj-Napoca, 2014
  • Világnézettől közösségig. Válogatott filozófiatörténeti és kisebbségelméleti tanulmányok; Pro Philosophia–Egyetemi Műhely, Kolozsvár, 2014 (Műhely)

Tanulmányok (válogatás) szerkesztés

  • Filozófia – nemzeti filozófia – identitás (Kolozsvár, 2002)
  • A kantianizmus magyar recepciójának történetéből (Budapest, 2004)
  • A nemzeti filozófia és annak „erdélyi feladatai” (Kolozsvár, 2008)
  • A nemzeti/etnikai kisebbségek kérdésének megközelítése az EU-ban (társszerzőkkel, Veszprém, 2008)
  • Kisebbségvédelem és „kisebbségi jogrend” az Európai Unióban (Temesvár, 2008)
  • Az európai szintű kisebbségvédelem normarendszere: elvszerű kisebbségvédelem vagy biztonságpolitika? (Kolozsvár, 2009)

Szerkesztésében megjelent kötetek szerkesztés

  • Somló Bódog: Értékfilozófiai írások (Kolozsvár–Szeged, 1999)
  • Böhm Károly és a kolozsvári iskola (Kolozsvár, 2002)
  • Halasy-Nagy József: Az erkölcsi élet (Kolozsvár–Szeged, 2002)
  • Mester Béla: Magyar philosophia (Kolozsvár-Szeged, 2007)
  • Molnár Gusztáv: Alternatívák könyve. I–II. (Kolozsvár, 2007)
  • Egyed Péter: Bretter György filozófiája (Kolozsvár, 2007)
  • Nations and national minorities in the European Union; szerk. Bodó Barna, Tonk Márton; Scientia, Cluj-Napoca, 2009
  • Minority politics within the Europe of regions; szerk. Horváth István, Tonk Márton; Scientia–Romanian Inst. for Research on National Minorities, Cluj-Napoca, 2011 (Publications in the workshop series)

Kitüntetései, díjai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Zalatnai István: Tavaszy Sándor válogatott filozófiai tanulmányai. Kellék 2000/14.
  • Bóné Ferenc: A magyar nyelvű filozófiai irodalom kutatói. Szabadság 2002/266.
  • Demeter M. Attila: Idealizmus és egzisztenciafilozófia… Kellék 2003/23.
  • Dinnyés Béla: Közelítések a magyar filozófia történetéhez. Magyar Tudomány 2004/12.
  • Alexander Baumgarten: Investigaţii de filosofie medievală. Tribuna 2005/66.
  • Hajós József: Approaches to the History of Hungarian Philosophy. Philobiblon X–XI. 2006. 546–560.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés