Toranj (Velike)

település Horvátországban

Toranj falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Velikéhez tartozik.

Toranj
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségVelike
Jogállásfalu
Irányítószám34330
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség137 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság265 m
Terület27,63 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 24′ 50″, k. h. 17° 35′ 35″Koordináták: é. sz. 45° 24′ 50″, k. h. 17° 35′ 35″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Pozsegától légvonalban 11, közúton 12 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 11 km-re délnyugatra, a Papuk-hegység déli lejtői alatt, a Pozsegai-medencében, Velikeolaszi és Krivaj között fekszik.

Története szerkesztés

Josip Buturac szerint a mai Toranj helyén már a középkorban is település állt, melyről azonban írásos forrás nem maradt fenn. 1702-ben feljegyzik, hogy középkori templomának és udvarházának romjai még látszottak. A templomból a torony különösen jó állapotban volt még, valószínűleg erről kapta mai nevét a település is. Mindent összevetve Buturac azt a következtetést vonta le, hogy a Toranj helyén állt középkori település Pribinjével volt azonos.[2] Pribinje neve 1251-ben Opos ispán feleségének Erzsébetnek a birtokai között fordul elő először. Plébániáját 1332 és 1335 között említi a pápai tizedjegyzék. 1443-ban Pozsega várának, 1488-ban Velike tartozékai között említik.[3]

A térséget 1532-ben szállta meg a török. A horvát katolikus lakosság áttért az iszlám hitre. A török uralom megszűntével a muzulmán lakosság Boszniába távozott, majd helyükre Boszniából érkezett katolikus horvátok települtek ide. 1698-ban „Toran” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. [4] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Thoran” néven látható.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Thoran” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Thoran” néven 16 házzal és 133 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] 1857-ben 93, 1910-ben 190 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai lakosságának 84%-a horvát, 5%-a német, 4%-a szerb, 3%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 93%-a horvát, 6%-a szerb nemzetiségű volt. 2001-ben 173 lakosa volt.

Lakossága szerkesztés

Lakosság változása[7][8]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
93 104 106 146 194 190 232 269 289 287 301 248 198 197 181 173

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés