Traunstein

település Bajorországban

Traunstein település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 20 520 fő (2019. szeptember 30.).[1] +/- Traunstein Traunstein járás és Traunstein járás községekkel határos.

Traunstein
Traunstein 032.JPG
Traunstein címere
Traunstein címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Irányítószám 83278
Körzethívószám 0861
Rendszám TS
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség20 520 fő (2019. szept. 30.)[1] +/-
Népsűrűség422,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság591 m
Terület
  • 48,53
  • 48,57
km²
Időzóna CET, UTC+1
Traunstein (Németország)
Traunstein
Traunstein
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 52′ 06″, k. h. 12° 38′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 06″, k. h. 12° 38′ 36″
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Traunstein weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Traunstein témájú médiaállományokat.

NépességSzerkesztés

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

FekvéseSzerkesztés

A Salzburg-München közötti B 304-es út és a Traun folyó mellett fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Traunstein már a rómaiak idején is lakott hely volt, fontos hadiút mellett épült ki.

1275-ig a salzburgi hercegség része volt; a települést a sóbányászat és a sókereskedelem tette gazdag várossá. A városnak az 1704 évi, majd az 1851 évi nagy tűzvészek miatt szinte minden régi építménye elpusztult. Azonban ennek ellenére a Traun által körülfolyt félszigeten és a közeli dombok és távolabbi hegyek karéjában fekvő városka így is festői látvány.

1844-től üdülőhelyként is ismert: az egykori kapucinus kolostor épületében ekkor rendezték be - a sótartalmú víz gyógyhatására építve az első szanatóriumot.

NéphagyományokSzerkesztés

Húsvét hétfőjén Traunsteinben régi hagyomány az úgynevezett Georgiritt: a Szent György-lovaglás, mely alkalommal lóháton vonulnak a zarándokok a város peremén levő Ettendorf falucska gótikusan meredek tetejű, barokkosított tornyú Szt. György-kápolnájához.

NevezetességekSzerkesztés

  • Szent Oszvald plébániatemplom (Pfarrkirche St. Oswald) - a 17. században épült.
  • Leonard-kút (Liendl-Brunnen): A nyolcszögletű márvány medence közepén karcsú oszlopon áll páncélban a névadó lovag kecses reneszánsz kőfigurája.
  • Pék-torony (Brothausturm) - a Főtéren áll. Itt helyezték el a Chiem-tó (Ciemsee) környéki helytörténeti gyűjteményt (Chiemgau-Heimatmuseum).
  • Kápolna (Salinenkapelle) - az egykori sóbánya fölött áll a terméskőből épült kora barokk kápolna. A tűzvészeket is túlélt épület régi alapja egy négyzetes toronyláb, amely köré 1630-ban kaputornyot és szentélyt építettek. Ekkor épült a nyolcszögletű kis torony is hasas kupolával. 17. századból származó belső freskóit az 1928-as tatarozáskor fedezték fel.

KözlekedésSzerkesztés

GalériaSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés