Traunstein
Traunstein település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 21 551 fő (2023. december 31.).[1] Traunstein Waging am See, Wonneberg, Surberg, Siegsdorf, Vachendorf, Grabenstätt, Chieming, Nußdorf és Traunreut községekkel határos.
Traunstein | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Bajorország | ||
Járás | Traunstein járás | ||
Irányítószám | 83278 | ||
Körzethívószám | 0861 | ||
Rendszám | TS | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 21 551 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 443,71 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 591 m | ||
Terület | 48,57 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
Traunstein weboldala | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Traunstein témájú médiaállományokat. | |||
Népesség
szerkesztésA település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Lakosok száma | 3972 | 14 611 | 14 088 | 17 349 | 18 785 | 19 365 | 19 983 | 20 172 | 20 868 | 21 551 |
1875 | 1950 | 1975 | 1987 | 2012 | 2014 | 2016 | 2017 | 2021 | 2023 |
Fekvése
szerkesztésA Salzburg-München közötti B 304-es út és a Traun folyó mellett fekvő település.
Története
szerkesztésTraunstein már a rómaiak idején is lakott hely volt, fontos hadiút mellett épült ki.
1275-ig a salzburgi hercegség része volt; a települést a sóbányászat és a sókereskedelem tette gazdag várossá. A városnak az 1704 évi, majd az 1851 évi nagy tűzvészek miatt szinte minden régi építménye elpusztult. Azonban ennek ellenére a Traun által körülfolyt félszigeten és a közeli dombok és távolabbi hegyek karéjában fekvő városka így is festői látvány.
1844-től üdülőhelyként is ismert: az egykori kapucinus kolostor épületében ekkor rendezték be - a sótartalmú víz gyógyhatására építve az első szanatóriumot.
Néphagyományok
szerkesztésHúsvét hétfőjén Traunsteinben régi hagyomány az úgynevezett Georgiritt: a Szent György-lovaglás, mely alkalommal lóháton vonulnak a zarándokok a város peremén levő Ettendorf falucska gótikusan meredek tetejű, barokkosított tornyú Szt. György-kápolnájához.
Nevezetességek
szerkesztés- Szent Oszvald plébániatemplom (Pfarrkirche St. Oswald) - a 17. században épült.
- Leonard-kút (Liendl-Brunnen): A nyolcszögletű márvány medence közepén karcsú oszlopon áll páncélban a névadó lovag kecses reneszánsz kőfigurája.
- Pék-torony (Brothausturm) - a Főtéren áll. Itt helyezték el a Chiem-tó (Ciemsee) környéki helytörténeti gyűjteményt (Chiemgau-Heimatmuseum).
- Kápolna (Salinenkapelle) - az egykori sóbánya fölött áll a terméskőből épült kora barokk kápolna. A tűzvészeket is túlélt épület régi alapja egy négyzetes toronyláb, amely köré 1630-ban kaputornyot és szentélyt építettek. Ekkor épült a nyolcszögletű kis torony is hasas kupolával. 17. századból származó belső freskóit az 1928-as tatarozáskor fedezték fel.
Közlekedés
szerkesztésGaléria
szerkesztésKapcsolódó szócikkek
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). register of German municipalities (2023) . Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)