Főmenü megnyitása

Trieben osztrák város Stájerország Liezeni járásában. 2017 januárjában 3395 lakosa volt.

Trieben
A Világgömb és a Szt. András-templom
A Világgömb és a Szt. András-templom
Trieben címere
Trieben címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Liezeni járás
Irányítószám 8784
Körzethívószám 03615
Forgalmi rendszám LI
Népesség
Teljes népesség
  • 3406 fő (2016. jan. 1.)
  • 3390 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság708 m
Terület45,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Trieben (Ausztria)
Trieben
Trieben
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 29′ 11″, k. h. 14° 29′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 11″, k. h. 14° 29′ 08″
Trieben weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Trieben témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Trieben a Liezeni járásban
 
A hámorfelügyelő háza


Trieben Felső-Stájerország északi részén fekszik, a Palten (az Enns jobb mellékfolyója) mentén. Területének nyugati fele a Rottenmanni-, a keleti a Seckaui-Alpokhoz tartozik. Az önkormányzat 4 települést egyesít: Dietmannsdorf bei Trieben (484 lakos), Sankt Lorenzen im Paltental (305), Schwarzenbach (192) és Trieben (2387).

A környező önkormányzatok: északnyugatra Rottenmann, északra Admont, keletre Gaishorn am See, délre Hohentauern.

TörténeteSzerkesztés

A mezőgazdaság mellett már a középkorban fontos szerepet játszott az ipar Trieben gazdasági életében, vashámorát 1553-ban alapították. 1622-ben az admonti kolostor vásárolta meg és egészen 1804-ig az apátok birtokában maradt. Az üzem felügyelőjének háza 1667-ben épült és ma műemléki védettséget élvez. 1872-ben külső befektetők és apátság részvételével bádoghengerlő üzem nyitotta meg kapuit; az 1880-as években a befektetők kivonultak és a kolostor maradt a gyár egyedüli tulajdonosa. 1907-ben a folyó áradása megrongálta a már elavult technológiával dolgozó üzemet és az apátság úgy döntött, hogy nem éri meg rendbehozatni. Ugyanekkor azonban a Veitscher Magnesit AG egy, a szomszédos Hohentauernben kitermelt magnezitet feldolgozó gyárat létesített Triebenben; a 20. században - a MACO ablakszerelvénygyártó üzeme mellett - ez maradt a város legfontosabb iparága.

2008 novemberében kiderült, hogy a városi költségvetés teljesen kaotikussá vált, nem szedték be az adókat, kétszer fizették ki a hitelek kamatát és a költségvetési jelentést manipulálták. Emellett a város 30 millió eurós adósságot halmozott fel. A helyi képviselőtestületet feloszlatták és új választásokat írtak ki.

LakosságSzerkesztés

A triebeni önkormányzat területén 2017 januárjában 3395 fő élt. A lakosság szám 1971-ben érte el csúcspontját 4639 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 90,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 3,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 4,2% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,8% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 70,9%-a római katolikusnak, 15,1% evangélikusnak, 2,2% mohamedánnak, 11,1% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 12 magyar élt a városban.

LátnivalókSzerkesztés

  • a Világgömb a magnezitipar emlékműve és eredetileg az 1958-as brüsszeli világkiállításra készült, 1966-ban került Trieben főterére
  • az 1654-ben épült régi fogadó (ma zeneiskola)
  • az 1667-ben épült hámorfelügyelői ház
  • St. Lorenzen Szt. Lőrinc-plébániatemploma
  • Dietmannsdorf Keresztelő Szt. János-temploma

TestvértelepülésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Trieben című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés