Tudat és Élet intézet

amerikai non-profit szervezet

A Tudat és Élet intézet (angolul): The Mind and Life Institute non-profit szervezet, amelynek célja a tudat tudományos megértése az emberi szenvedés csökkentése és az emberi boldogulás támogatása. Ennek eléréséhez támogatják a tudományközi párbeszédeket a nyugati tudományok, filozófiák, humán tárgyak és a keleti kontemplatív hagyományok között. A szervezet támogatja a meditáció és egyéb kontemplatív gyakorlatokon keresztül történő személyes vizsgálódás beépítését a hagyományos tudományos módszertanba. Az 1-2 évente megrendezésre kerülő "Tudat és Élet" rendezvényeken már közel 30 éve vesz részt Tendzin Gyaco, a 14. Dalai Láma. A több napos eseményeken buddhista és nyugati tudósok szoktak részt venni. Az értekezések négy fő kutatási területet érintettek eddig: kvantummechanika, pszichológia, neurotudomány és kozmológia. A különféle témák közül egy-két fontosabb: függőség, ökológia, etika, figyelem, neuroplaszticitás, ártó érzelmek, altruizmus, gazdaság stb. Daniel Goleman amerikai pszichológus, újságíró az egyik tudományos találkozóról a következőket írta:

Tudat és Élet intézet
(Mind and Life Institute)
A 14. Dalai Láma Rajesh Kasturirangan és Ricsard Davidson társaságában a 2013-as konferencián
A 14. Dalai Láma Rajesh Kasturirangan és Ricsard Davidson társaságában a 2013-as konferencián

Alapítva 1990
Típus non-profit
Tevékenység buddhizmus, neuro-, és egyéb tudományok
Székhely 7007 Winchester Cir. Suite 100, Boulder, CO 80301
Nyelvek angol
Vezető R. Adam Engle, Francisco J. Varela
Vezérigazgató Susan Bauer-Wu
Kulcsemberek 14. Dalai Láma
Arthur Zajonc elnök

Elhelyezkedése
Tudat és Élet intézet (Mind and Life Institute) (USA)
Tudat és Élet intézet (Mind and Life Institute)
Tudat és Élet intézet
(Mind and Life Institute)
Pozíció az USA térképén
é. sz. 40° 01′ 03″, ny. h. 105° 16′ 47″Koordináták: é. sz. 40° 01′ 03″, ny. h. 105° 16′ 47″
A Tudat és Élet intézet
(Mind and Life Institute) weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tudat és Élet intézet
(Mind and Life Institute)
témájú médiaállományokat.
„Az i.e. 5. században élt Gautama Buddha óta központi fontosságú az őt követő gyakorlók számára a tudat elemzése és működése. A tudatnak ezt az elemzését a Buddha halála utáni ezer év alatt rendszerbe foglalták, amelynek a páli elnevezése Abhidhamma (vagy szanszkrit nyelven Abhidharma - magyarul 'legfelsőbb szintű tan'.... Ma a buddhizmus minden ágának van egy saját verziója ezeknek az alapvető pszichológiai tanításoknak..."[1]

Története szerkesztés

Köztudott, hogy a 14. Dalai Lámát egészen gyerekkora óta érdekelték a tudományok.[2] 1973-ban látogatást tett a Cambridge-i Egyetem asztrofizikai laboratóriumában. Tíz évvel később részt vett az Alpbach szimpozia a tudatosságról című rendezvényen, ahol találkozott Francisco Varela chilei neurobiológus és filozófussal. Később többször beszélgettek egymással és a dalai láma egyik franciaországi tartózkodása során megegyeztek, hogy Varela egy hetet eltölt majd Dharamszalában Őszentségénél. A dalai láma találkozott egy amerikai buddhista jogásszal és üzletemberrel Adam Engle, akit szintén érdekelt ez a fajta tudományköziség. 1987-ben történt meg a találkozás, amely az első olyan hét volt, hogy a dalai láma párbeszédet folytatott nyugati tudósokkal.[3] Egyetértettek abban, hogy a valóság természetének kutatásában a nyugati tudomány játszott eddig domináns szerepet, amely nem bizonyult elegendőnek. Úgy vélték, hogy ugyan a tudomány empirizmusra, technológiára, "objektív" megfigyelésre és elemzésre épül, további módszereket is be kell vetni egy sikeresebb vizsgálódás érdekében. Ezekkel egyenlő értékben az alaposan kifinomított kontemplációs gyakorlatokat és a befelé figyelés módszerét is lehetne és kell alkalmazni.[4]

A Dalai Lámával való első párbeszéd óta már 26 rendezvényt tartottak, amelyek alkalmával találkozhatott a keleti és nyugati tudomány.

Tudat és Élet Nemzetközi Szimpózium (2014) szerkesztés

A 2014-es Tudat és Élet Nemzetközi Szimpózium bevezető előadásán a dalai láma a következőképpen foglalta össze a modern tudományok és a buddhizmus párbeszédének fontosságát:[5]

Én buddhista szerzetes vagyok. A mi hagyományunkat úgy nevezik, hogy Nálanda hagyomány. A gondolkodásmódunkat jól mutatja Buddha egyik mondása: “Ó, szerzetesek és tudósok, ne fogadjátok el a tanításaimat hit által vagy elkötelezettségből, csak alapos vizsgálat, kutatás és kísérlet után.” Emiatt sok előkelő Nálanda mester gondolkodott ekképpen: Mindig vizsgálódj, vizsgálódj. Még Buddha idejében sem volt könnyű megérteni a tanításokat szó szerint. A modern tudományok szintén a vizsgálat módszerét használják, hogy megértsék a valóságot. Emiatt, a Nálanda hagyomány diákjaként mindig volt bennem egy természetes érdeklődés a tudományos kutatások iránt, már egész fiatal koromtól kezdve. Aztán fokozatosan közvetlen kapcsolatba léptem tudósokkal. Először csak kíváncsiságból. Azután világossá vált, hogy a találkozások meglehetősen hasznosak mindkét fél számára. Ezután a találkozók szervezeti formát öltöttek. A legfőbb egyházi intézményeinkben ma már a curriculum-ba beépítették a nyugati tudományokat. Szóval a koncepció már ott van. A további vizsgálódás hasznos lehet a buddhista diákok számára. A tudósoknak vannak bizonyos részletes magyarázataik az emberi tudatról. A tudásukat valamelyest segítették a buddhista információk is. Főleg a tiéteket [nevet], agykutatókét [ismét nevet], akik próbáljátok megtalálni, hogy mi az érzelem, úgy, hogy állatok agyát tesztelitek. Elég nehéz ügy! Hogy még alapvetőbb módokat találjanak, kutatják az agysejtek mozgását. Természetesen a tudat és az érzelmek nagyon szoros kapcsolatban állnak. Ezért az együttműködés természetesen gazdagítja a tudásunkat a külső és a belső világról. Ez a tudás tisztán tudományos.

Van a fizikai testünk és a tudatunk. Legfőbb célunk a boldog élet. Ez azt jelenti, hogy egészséges a testünk és a tudatunk. A modern tudomány főleg a fizikai vagy anyagi jelenségekkel foglalkozik. Ez hatalmas segítség a fizikális egészség eléréséhez. Ugyanakkor, néhány tudós felismerte azt is, hogy az egészséges test nagyban függ az egészséges tudattól. Hogyha megengeditek ezt az apró észrevételt, tisztelettel, a nyugodt tudat elérésének általános módszere [egyelőre] a nyugtató, az alkohol és a drogok. Pedig, ha találnánk más módot a békés tudat kialakítására, akkor azt érdemes lenne megvizsgálni. Megéri. Nem a következő életről beszélek, vagy a mennyországról, pokolról, buddhista üdvözülésről, nirvánáról, meg ezekről a dolgokról. Hanem egyszerűen arról, miképp teremtsünk boldog individuumokat, boldog családokat, ezen keresztül boldog társadalmat és legvégül boldog emberiséget. Azt hiszem, hogy ez a tudósok felelőssége, hogy ne csak növeljék a tudásukat, hanem a tudásukat használják arra, hogy az az emberiség javára szolgáljon. Azt hiszem, hogy a múltban néhány tudós, köztük nukleáris fizikusok, rendkívüli mértékben járultak hozzá, hogy még több félelem legyen az emberekben - a nukleáris fegyverek, neutronbomba, stb. Briliáns elméjüket a pusztítás szolgálatába állították. Sajnos, elég kár. A csodálatos agyukat arra használták, hogy szenvedést és félelmet okozzanak. Elég kár. A másik pedig az, hogy a vallásos hit is néha törést okoz. Ebben a szent pillanatban is embereket ölnek meg a vallás nevében. Tehát a vallásos hit is okoz problémákat. Harmóniát és testvériséget kellene, hogy hozzon, azonban olykor csak még több félelmet és erőszakot szül. Szörnyű. Gondolkoznunk kell. Ezért ez a fajta találkozó hasznos lehet. Ennek segítségével előmozdíthatjuk, hogy kialakuljon egy egészséges és boldog világ. Még egy dolog, a 7 milliárd emberből 1 milliárd nem hívő. Ezeket az embereket csak úgy lehet tanítani ha meggyőződnek a belső értékekről és a tudományos kutatás fontosságáról. Ez pedig a tudósok felelőssége. Nem az enyém. Ha képesek elmagyarázni, hogy nyugodt tudattal egészségesebbek lehetnek. A folyamatos harag és szorongás rosszat tesz az egészségnek. Talán ha a tudósok mondják, akkor az emberek jobban odafigyelnek mintha én mondanám akár ezerszer is. Talán oda sem figyelnek rám. Emiatt fontos együttműködnünk.

Igazgatótanács szerkesztés

 
Joan Halifax és Tendzin Gyaco, a 14. Dalai Láma a 14. Tudat és Élet konferencián Dharamszalában, 2007.
 
Francisco Varela Dharamszalában, 1994.

Ösztöndíj programjain keresztül az intézet támogatja az egyéni kutatásokat. Minden évben összehívja a nyári kutatóintézetet (Summer Research Institute), illetve kétévente konferenciát szervez a kontemplatív tudományok részére (International Symposium for Contemplative Studies). Több sikeres könyvre is befolyással volt az intézet (Sharon Begley, Daniel Goleman, Anne Harrington, Arthur Zajonc). Az intézeten keresztül a kutatók több kulcs fontosságú tudományt és több mint 200 újságcikket, fejezetet és könyvet jelentettek meg és több mint 300 nyilvános fellépésen tartottak előadásokat.

Tudat és Élet konferenciák szerkesztés

 
Barry Kerzin, amerikai orvos professzor és buddhista szerzetes meditációt végez, miközben EEG (elektroenkefalográfia) teszttel vizsgálják egy MLI neurotudományos kutatás során

1987 : Tudat és Élet I szerkesztés

Párbeszéd a buddhizmus és a kognitív tudományok között Dharamszala, India

1989 : Tudat és Élet II szerkesztés

Párbeszéd a buddhizmus és a neurotudományok között Newport Beach, Kalifornia, USA

1990 : Tudat és Élet III szerkesztés

Az érzelmek és az egészség Dharamszala, India

1992 : Tudat és Élet IV szerkesztés

Alvás, álmodás és halál Dharamszala, India

1995 : Tudat és Élet V szerkesztés

Altruizmus, etika és együttérzés Dharamszala, India

1997 : Tudat és Élet VI szerkesztés

Az új fizika és a kozmológia Dharamszala, India

1998 : Tudat és Élet VII szerkesztés

Episztemológiai kérdések a kvantummechanikában és a keleti kontemplatív tudományokban Innsbruck, Ausztria

2000 : Tudat és Élet VIII szerkesztés

Ártalmas érzelmek Dharamszala, India

2001 : Tudat és Élet IX szerkesztés

A tudat, az agy és az érzelmek átalakítása Madison, Wisconsin, USA

2002 : Tudat és Élet X szerkesztés

Az anyag természete, az élet természete Dharamszala, India

2003 : Tudat és Élet XI szerkesztés

A tudat vizsgálata Cambridge, MA, USA

2004 : Tudat és Élet XII szerkesztés

Neuroplaszticitás: A tanulás és az átalakulás neuron szubsztrátumai Dharamsala, India

2005 : Tudat és Élet XIII szerkesztés

A meditáció tudománya és klinikai alkalmazásai Washington DC, USA

2007 : Tudat és Élet XIV szerkesztés

A világegyetem egy atommagban párbeszéd Dharamsala, India

Video recording available here: https://www.youtube.com/user/gyalwarinpoche#g/c/B99CDF90B3832607

2007 : Tudat és Élet XV szerkesztés

Tudatosság, együttérzés és a depresszió kezelése 2007. október 20. — Emory Egyetem, Atlanta, Georgia

2009 : Tudat és Élet XVIII szerkesztés

Figyelem, memória és a tudat: a pszichológiai, neurobiológiai és kontemplatív perspektívák szinergiája Őszentségével a Dalai Lámával 2009. április 6-10. — Dharamszala, India

Elérhető videó: [1] (angolul)

2009 : Tudat és Élet XIX szerkesztés

Világpolgárok oktatása a 21. századra: Oktatók, tudósok és kontemplatív párbeszéd az egészséges tudat, agy és szív műveléséről 2009. október 8–9. — Washington D.C., USA

2010 : Tudat és Élet XX szerkesztés

Altruizmus és együttérzés a gazdasági rendszerekben: párbeszéd a közgazdaságtan, a neurotudomány és a kontemplatív tudományok között 2010. április 9–11. — Zürich, Svájc.

2013 : Tudat és Élet XXVII szerkesztés

Sóvárgás, vágy és függőség

Dr. Nora Volkow, Kent C. Berridge, Thupten Dzsinpa, 14. Dalai Láma[12]

Gaden Phodrang Dharamszala, India, 2013. október 28 - november 1-ig.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Sharon Begley, Train Your Mind, Change Your Brain: How a New Science Reveals Our Extraordinary Potential to Transform Ourselves, Ballantine, January 2007 ISBN 978-1-4000-6390-1
  • Gentle Bridges: Conversations with the Dalai Lama on the Sciences of Mind Edited by Jeremy W. Hayward and Francisco J. Varela Shambhala Publications
  • Anne Harrington and Arthur Zajonc, The Dalai Lama at MIT, Harvard University Press 2006, ISBN 0-674-02319-6

Jegyzetek szerkesztés

  1. Goleman, 2004, pp. 72-73
  2. Tibetan Monks Learn Secrets of the Gene. [2010. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 26.)
  3. Gay Watson, Beyond happiness: deepening the dialogue between Buddhism, psychotherapy and the mind sciences, Karnac Books, 2008, ISBN 1-85575-404-5, ISBN 978-1-85575-404-1, p. 169
  4. Marcia Barinaga, Studying the Well-Trained Mind, Science, 2003. október 3., Vol. 302 no. 5642 pp. 44-46
  5. www.youtube.com - ISCS 2014 - Keynote Dialogue - His Holiness the Dalai Lama - A 2014-es Tudat és Élet Nemzetközi Szimpózium bevezető előadása, résztvevők: 14. Dalai Láma, Richard J. Davidson és Amishi Jha - hozzáférés: 2015.01.30.
  6. Passerelles, entretiens avec des scientifiques sur la nature de l'esprit, Albin Michel 1995, Poche : Albin Michel 2000 (ISBN 2226115102)
  7. Le Pouvoir de l'esprit Entretiens avec des scientifiques, Dalaï Lama XIV, Editions Fayard, 09/2000, (ISBN 221360715X)
  8. Quand l'esprit dialogue avec le corps, Daniel Goleman, Editeur Guy Trédaniel 11/1998 (ISBN : 9782857079262)
  9. Dormir, rêver, mourir, explorer la conscience avec le Dalaï Lama, Francisco J. Varela, Claude Levenson, Nil éditions 1998 (ISBN 2841110990)
  10. Surmonter les émotions destructrices, Un dialogue scientifique avec le Dalaï Lama , Dalaï-Lama, Daniel Goleman, Editeur Robert Laffont, octobre 2003 (ISBN 2221093011)
  11. The Mind's Own Physician: A Scientific Dialogue with the Dalai Lama on the Healing Power of Meditation, Jon Kabat-Zinn és Richard Davidson (New Harbinger, January 2012)
  12. Tudat és Élet Conference Discusses Addiction , VOA, 28 october 2013

Bibliográfia szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés