Tulok

Tulok
	Őstulok (Bos primigenius)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Bovoidea;
Család:	Tülkösszarvúak (Bovidae);
Alcsalád:	Tulokformák (Bovinae);
Nemzetség:	Tulkok (Bovini);
Alnemzetség:	Bovina;
Nem:	Bos; Linnaeus, 1758
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tulok témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tulok témájú kategóriát.

A tulok (Bos) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó nem.

Rendszerezés

A nembe az alábbi 7 élő faj és 5 fosszilis faj tartozik:^[1]^[2]

†Bos acutifrons Lydekker, 1878
†Bos baikalensis
†Bos buiaensis
gayal (Bos frontalis) Lambert, 1804 - korábban azonosnak tartották a gaurral, 2003 óta külön faj
gaur (Bos gaurus) (Smith, 1827)
házi jak (Bos grunniens) Linnaeus, 1766 - 2003 óta az ICZN külön binomiális névvel illeti^[3]^[4]
banteng (Bos javanicus) d'Alton, 1823
vadjak (Bos mutus) Przewalski, 1883 - a házi jak őse, viszont külön fajnak tekintik^[5]^[3]
†Bos palaesondaicus (Dubois, 1908)^[6]^[7]^[8]
kouprey (Bos sauveli) Urbain, 1937
†őstulok (Bos primigenius) (Bojanus, 1827) - a szarvasmarha őse, viszont 2003-tól külön fajnak tekintik^[9]^[10]
szarvasmarha (Bos taurus) Linnaeus, 1758 - az őstulok háziasított leszármazottja, azonban manapság külön binomiális névvel illetik^[11]^[12]

A fenti fajokat egyes rendszerezők a következő négy alnembe osztják szét: Bos, Bibos, Novibos és Poephagus. Azonban ha felosztjuk efféleképpen ezt a nemet anélkül, hogy a Bison-t ne tegyük ide, feltételezhető, hogy parafiletikus csoportot kapunk, azaz olyan taxonómiai csoportosítást kapunk, melyben a csoport tagjai visszavezethetők egy közös ősre, viszont a csoport maga nem tartalmazza annak a bizonyos legközelebbi közös ősnek az összes leszármazottját.^[13]^[14]^[15]^[16]

Jegyzetek

↑ International Commission on Zoological Nomenclature. 2003. Opinion 2027 (Case 3010). Usage of 17 specific names based on wild species which are pre-dated by or contemporary with those based on domestic animals (Lepidoptera, Osteichthyes, Mammalia): conserved. Bull.Zool.Nomencl., 60:81-84
↑ (2014. április 1.) „The early Middle Pleistocene archeopaleontological site of Wadi Sarrat (Tunisia) and the earliest record of Bos primigenius”. Quaternary Science Reviews 90, 37–46. o. DOI:10.1016/j.quascirev.2014.02.016. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
↑ ^a ^b International Commission on Zoological Nomenclature (2003). „Opinion 2027. Usage of 17 specific names based on wild species which are predated by or contemporary with those based on domestic animals (Lepidoptera, Osteichthyes, Mammalia): conserved”. Bulletin of Zoological Nomenclature 60, 81–84. o.
↑ (2004) „The naming of wild animal species and their domestic derivatives”. Journal of Archaeological Science 31 (5), 645. o. DOI:10.1016/j.jas.2003.10.006.
↑ Guo, S. (2006). „Taxonomic placement and origin of yaks: implications from analyses of mtDNA D-loop fragment sequences”. Acta Theriologica Sinica 26 (4), 325–330. o.
↑ Dubois, E. (1908). Das Geologische Alter der Kendengoder TrinilFauna. Tijdschr. Kon. Ned. Aardr. Gen., ser. 2, vol. 25, pp. 12351270, pl. 39.
↑ Hooijer, D.A. (1958a). Fossil Bovidae from the Malay archipelago and the Punjab, Zoologische Verhandelingen van de Museum Leiden 38:1–112.
↑ Hooijer, D. A. (1958b). Sexual differences in the skull of fossil and recent banteng. Mammalia 22:73-75.
↑ Aurochs – Bos primigenius'. petermaas.nl . [2009. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
↑ ICZN, Biodiversity Studies BZN Volume 63, Part 3, General Articles & Nomenclatural Notes, 2006. szeptember 30.
↑ (2010. január 1.) „On the origin of cattle: How aurochs became domestic and colonized the world”. Evolutionary Anthropology 19, 148–157. o. DOI:10.1002/evan.20267. (Hozzáférés: 2017. december 3.)
↑ szerk.: Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder: Bos taurus, Mammal Species of the World, 3. kiadás, Baltimore: Johns Hopkins University (2005). ISBN 978-0-8018-8221-0. OCLC 62265494
↑ Grubb, Peter. Bos, Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference, 3rd (online edition), Baltimore: Johns Hopkins University Press (2005. november 19.). ISBN 9780801882210
↑ Groves, C. P., 1981. Systematic relationships in the Bovini (Artiodactyla, Bovidae). Zeitschrift für Zoologische Systematik und Evolutionsforschung, 4:264-278., quoted in Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed), Johns Hopkins University Press: "Bison". (online edition )
↑ van Vuure, Cis (2003. március 1.). „De Oeros – Het spoor terug” (holland nyelven), Wageningen, 1–340. o, Kiadó: Stichting Kritisch Bosbeheer, Sectie Natuurbeheer van Wageningen Universiteit, Afdeling Natuur van het Ministerie van de Vlaamse Gemeenschap, & Wetenschapswinkel. (Hozzáférés: 2020. január 4.)
↑ Briggs, H.M. and Briggs, D.M. (1980). Modern Breeds of Livestock. Macmillan Publishing

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bos című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999 ISBN 0801857899
Helmut Lingen Großes Lexikon der Tiere. Lingen Verlag, 1989, Köln.
Vasey, George 1862. A monograph of the genus Bos. Scan of a historic work

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] International Commission on Zoological Nomenclature. 2003. Opinion 2027 (Case 3010). Usage of 17 specific names based on wild species which are pre-dated by or contemporary with those based on domestic animals (Lepidoptera, Osteichthyes, Mammalia): conserved. Bull.Zool.Nomencl., 60:81-84

[Tunisia-2] (2014. április 1.) „The early Middle Pleistocene archeopaleontological site of Wadi Sarrat (Tunisia) and the earliest record of Bos primigenius”. Quaternary Science Reviews 90, 37–46. o. DOI:10.1016/j.quascirev.2014.02.016. (Hozzáférés: 2020. január 3.)

[iczn2027-3] International Commission on Zoological Nomenclature (2003). „Opinion 2027. Usage of 17 specific names based on wild species which are predated by or contemporary with those based on domestic animals (Lepidoptera, Osteichthyes, Mammalia): conserved”. Bulletin of Zoological Nomenclature 60, 81–84. o.

[Gentry2004-4] (2004) „The naming of wild animal species and their domestic derivatives”. Journal of Archaeological Science 31 (5), 645. o. DOI:10.1016/j.jas.2003.10.006.

[Guo2006-5] Guo, S. (2006). „Taxonomic placement and origin of yaks: implications from analyses of mtDNA D-loop fragment sequences”. Acta Theriologica Sinica 26 (4), 325–330. o.

[Dubois1908-6] Dubois, E. (1908). Das Geologische Alter der Kendengoder TrinilFauna. Tijdschr. Kon. Ned. Aardr. Gen., ser. 2, vol. 25, pp. 12351270, pl. 39.

[Hooijer1958A-7] Hooijer, D.A. (1958a). Fossil Bovidae from the Malay archipelago and the Punjab, Zoologische Verhandelingen van de Museum Leiden 38:1–112.

[Hooijer1958B-8] Hooijer, D. A. (1958b). Sexual differences in the skull of fossil and recent banteng. Mammalia 22:73-75.

[9] Aurochs – Bos primigenius'. petermaas.nl . [2009. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva].

[iczn-10] ICZN, Biodiversity Studies BZN Volume 63, Part 3, General Articles & Nomenclatural Notes, 2006. szeptember 30.

[11] (2010. január 1.) „On the origin of cattle: How aurochs became domestic and colonized the world”. Evolutionary Anthropology 19, 148–157. o. DOI:10.1002/evan.20267. (Hozzáférés: 2017. december 3.)

[MSW3-12] szerk.: Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder: Bos taurus, Mammal Species of the World, 3. kiadás, Baltimore: Johns Hopkins University (2005). ISBN 978-0-8018-8221-0. OCLC 62265494

[msw3-13] Grubb, Peter. Bos, Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference, 3rd (online edition), Baltimore: Johns Hopkins University Press (2005. november 19.). ISBN 9780801882210

[14] Groves, C. P., 1981. Systematic relationships in the Bovini (Artiodactyla, Bovidae). Zeitschrift für Zoologische Systematik und Evolutionsforschung, 4:264-278., quoted in Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed), Johns Hopkins University Press: "Bison". (online edition )

[vVuure2003-15] van Vuure, Cis (2003. március 1.). „De Oeros – Het spoor terug” (holland nyelven), Wageningen, 1–340. o, Kiadó: Stichting Kritisch Bosbeheer, Sectie Natuurbeheer van Wageningen Universiteit, Afdeling Natuur van het Ministerie van de Vlaamse Gemeenschap, & Wetenschapswinkel. (Hozzáférés: 2020. január 4.)

[16] Briggs, H.M. and Briggs, D.M. (1980). Modern Breeds of Livestock. Macmillan Publishing

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]