Gayal

emlősfaj vagy emlősalfaj

A gayal (Bos frontalis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Gayal
Bika a gazdáinak társaságában
Bika a gazdáinak társaságában
Természetvédelmi státusz
Háziasított
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Tulokformák (Bovinae)
Nemzetség: Tulkok (Bovini)
Alnemzetség: Bovina
Nem: Tulok (Bos)
Linnaeus, 1758
Faj: B. frontalis
Tudományos név
Bos frontalis
Lambert, 1804
Szinonimák
  • Bos gaurus frontalis
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gayal témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gayal témájú médiaállományokat és Gayal témájú kategóriát.

Rendszertani helyzete és neveSzerkesztés

Ezt az állatot legelőször 1804-ben, Aylmer Bourke Lambert brit botanikus írta le Bos frontalis név alatt, egy bangladesi Csittagong településen talált háziállatként tartott példány alapján.[1][2] Később, mint a gaur (Bos gaurus) egyik alfajaként átnevezték Bos gaurus frontalis-ra; ami állítólag jogos is volt, hiszen annak leszármazottja, háziasított alakjának vélték.[3][4][5]

Azonban 2003-ban a Nemzetközi Zoológiai Nomenklatúrabizottság (ICZN) úgy dönött, hogy ezt az állatot külön fajként, a Bos frontalis binomiális névvel kell illetni. A döntés azután született meg, hogy vadonélő gayal állományra bukkantak a kutatók; azonban még nem lehet tudni, hogy ez az állomány tényleg eredetileg vad vagy csak elvadult, illetve elkóborolt egyedek leszármazottai.[6]

A legfrissebb törzsfejlődéses (philogenesis) vizsgálatok szerint a gayal anyaiágon, a gaur, a zebu és a szarvasmarha leszármazottja; így tehát nem tisztán a gaur alfaja. Emiatt önálló Bos-faji rangra emelhető.[7]

ElőfordulásaSzerkesztés

A gayalt Északkelet-Indiában, Bangladesben, Mianmarban és a kínai Jünnanban tenyésztik és használják fel.[8]

MegjelenéseSzerkesztés

Ez az állat a gaurtól a következőképpen különbözik: a hossza rövidebb, marja alacsonyabb, a lábai rövidebbek, a púpja kevésbé fejlett, a bika nyakán csüngő bőr nagyobb a gaurénál. A feje rövidebb, viszont szélesebb, egyenes homlokkal, a szarvak közti vonal is egyenes. A nagy, vastag szarvak kevésbé lapítottak, de jobban meg vannak hajlítva - majdnem egyenest előre néznek, a hegyek kivételével, melyek felfelé mutatnak. A tehén jóval kisebb a bikánál, nála nincs vagy alig van csüngő bőr a nyakon. Mindkét nemű állat azonos színű, vagyis feketés-barnás, fehér vagy sárgás lábszárakkal. A szarvak feketés árnyalatúak.[9]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Checklist of Palaearctic and Indian mammals 1758 to 1946, Second, London: British Museum of Natural History, 380. o. (1966) 
  2. Blench, R. and M. W. Post. Rethinking Sino-Tibetan phylogeny from the perspective of North East Indian languages: Blench, R. and M. W. Post, Trans-Himalayan Linguistics Historical and Descriptive Linguistics of the Himalayan Area. Berlin: De Gruyter, 71–104. o. (2013. szeptember 26.). ISBN 978-3-11-031083-2 
  3. Breeds and Breeding VI, Cattle Production in the Tropics: General introduction and breeds. London: Longman Group Ltd. (1970) 
  4. (2014. szeptember 26.) „Semi-domesticated and Irreplaceable Genetic Resource Gayal (Bos frontalis) Needs Effective Genetic Conservation in Bangladesh: A Review”. Asian-Australasian Journal of Animal Sciences 27 (9), 1368–1372. o. DOI:10.5713/ajas.2014.14159. ISSN 1011-2367. PMID 25178382.  
  5. (2017. szeptember 26.) „Draft genome of the gayal, Bos frontalis”. GigaScience 6 (11), 1–7. o. DOI:10.1093/gigascience/gix094. PMID 29048483.  
  6. (2004) „The naming of wild animal species and their domestic derivatives”. Journal of Archaeological Science 31 (5), 645–651. o. [2011. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.jas.2003.10.006. (Hozzáférés ideje: 2021. január 18.)  
  7. (2007) „Phylogenetic Relationships and Status Quo of Colonies for Gayal Based on Analysis of Cytochrome b Gene Partial Sequences”. Journal of Genetics and Genomics 34 (5), 413–419. o. DOI:10.1016/S1673-8527(07)60045-9. PMID 17560527.  
  8. Simoons, F. J. (1984). Gayal or mithan. In: Mason, I. L. (ed.) Evolution of Domesticated Animals. Longman, London. Pages 34–38.
  9. Lydekker, R. (1888–1890). The new natural history Volume 2. Printed by order of the Trustees of the British Museum (Natural History), London. Pages 179–181.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gayal című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információkSzerkesztés

  • International Commission on Zoological Nomenclature. (2003). Opinion 2027 (Case 3010). Usage of 17 specific names based on wild species which are pre-dated by or contemporary with those based on domestic animals (Lepidoptera, Osteichthyes, Mammalia): conserved. Bull.Zool.Nomencl., 60:81-84.