Főmenü megnyitása

A tundraéghajlat a hideg övezet sarkköri övének éghajlata. Az északi félgömbön széles sávban uralja a vidéket, a déli félgömbön azonban csak az Antarktisz peremvidékén és néhány szigeten fordul elő. A hideg övezet azon éghajlata, amely még rendelkezik többé-kevésbé összefüggő növénytakaróval. Ez a természetes növényzet a tundra. A tajgához közelebbi sávban erdős tundrák húzódnak.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

A tundraéghajlat az északi félgömbön Oroszország és Kanada északi, valamint Grönland déli részén helyezkedik el. A déli félgömbön például Dél-Georgián vagy a Kerguelen-szigeteken foglal el területeket.

JellemzőiSzerkesztés

A tundra elsősorban a sarkkörökön túli területeken fordul elő, ezért többnapos nappalok és éjszakák jellemzik. A napsugarak igen alacsony hajlásszögben érik a felszínt, az évi középhőmérséklet 0°C alatt van.

Két évszak különül el. A 9-10 hónapos zord tél folyamán -28°C az átlaghőmérséklet, de mértek már -50°C-ot is. A "nyár" hűvös és 2-3 hónapig tart. Ekkor a fagyott, rossz minőségű tundratalaj felső része fellazul. Ebben az időszakban a tundrát tavak borítják. A nyári nappalok hőmérséklete 12°C körüli, de lehet 3°C, sőt fagypont alá is eshet.

A tundra csapadékmennyisége igen alacsony. A területen a sarki szél az uralkodó szélrendszer. A növény- és állatvilágban a hideghez való alkalmazkodás fontos szerepet játszik. Nyáron a rénszarvasok vonulási területeként szolgál.

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tundra című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.