Főmenü megnyitása

Tuttul az ókori Mezopotámia fontos városa volt az Eufrátesz bal partján, a Balih folyó torkolata közelében, a mai szíriai Rakka szomszédságában. Romjait egy hatalmas romdomb (arabul tell), Tell-Bí'a (a. m. templomdomb) őrzi, amit az itt 1980 és 1995 között tartott ásatáson előkerült ékírásos szövegek bizonyítanak.

Tuttul
Tell Bia
Tuttul,tombs.jpg
Névváltozatok Tultul
Alapítási. e. 3. évezred
Megszűnési. e. 17. század
Ország Szíria
Elhelyezkedése
Tuttul (Szíria)
Tuttul
Tuttul
Pozíció Szíria térképén
é. sz. 35° 57′, k. h. 39° 03′Koordináták: é. sz. 35° 57′, k. h. 39° 03′
A Wikimédia Commons tartalmaz Tuttul témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Tuttul már az i. e. 3. évezred fontos kultuszhely, Dagan isten – a bibliai Dagón – kultuszának központja volt. Sarrukín, az Akkád Birodalom megalapítója itt mondott köszönetet azért Dagannak, hogy neki adta a Felső-Föld, azaz az Eufrátesz középső (észak-mezopotámiai) folyása feletti uralmat. A város már a kora bronzkorban 8 méter vastag falakkal rendelkezett, amit később tovább erősítettek.

A középső bronzkorból (óbabiloni kor) nagyméretű - kifosztott - uralkodói sírokat találtak, és ebből a korból származnak azok az ékírásos levelek és gazdasági szövegek, amelyek a város azonosítását lehetővé tették.

Területének utóéleteSzerkesztés

A város az i. e. 1. évezredre lakatlanná vált, a környéken a hellenisztikus korban, az i. e. 3. században telepedtek le megint, de az új települést nem a régi tellre, hanem attól délre, az Eufráteszhez közelebb hozták létre. Ennek neve először Nikephorion lett, majd átnevezték Kallinikosz-ra (Callinicum). Ekkor az elhagyott domb legmagasabb pontján az 5. században szíriai szerzetesek alapítottak egy kolostort.

Az arab hódítás után Callinicum neve ar-Raqqa lett, a domb mellett pedig létrejött egy katonai telep, Rafíqa (arabul társ). A két város végül összenőtt egyetlen metropolisszá, amit egy időre Harun ar-Rasid is székhelyévé tett. Később a város a nomád (pl. mongol) támadások következtében szinte teljesen elnéptelenedett és csak a 19. században épült újjá Rafíqa helyén Raqqa néven. Callinicum helyét ekkor Mislab falu foglalta el, ami mára megint összenőtt Raqqával és ma Szíria hatodik legnagyobb városa.

ForrásokSzerkesztés

  • Michael Roaf: A mezopotámiai világ atlasza (Helikon, Magyar Könyvklub, 1998) ISBN 963-208-507-8
  • Kalla Gábor: Kolostor a város felett – Egy kora bizánci kolostor Szíriában (ÓKOR, 2008. VII. évf. 3. szám) ISSN 1589-2700