Főmenü megnyitása

Rakka

szíriai város

Rakka (arabul: الرقة ar-Raqqah) város Szíria északi részén, Aleppótól mintegy 160 kilométerre keletre. Az azonos nevű Rakka kormányzóság központja. Az Eufrátesz folyó partján fekvő városnak 220 ezer lakosa volt a 2004-es népszámláláskor.

Rakka (الرقة)
Rakka központja
Rakka központja
Közigazgatás
Ország Szíria
Kormányzóság Rakka
Alapítás éve244
Irányítószám C5710
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 196 529 fő (2009)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság245 m
Terület1962 km²
IdőzónaUTC+02:00
Elhelyezkedése
Rakka (Szíria)
Rakka
Rakka
Pozíció Szíria térképén
é. sz. 35° 57′, k. h. 39° 01′Koordináták: é. sz. 35° 57′, k. h. 39° 01′
Rakka weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rakka témájú médiaállományokat.

A város 796 és 809 idején a virágkorát élő abbászida kalifátus fővárosa volt, Hárún ar-Rasíd kalifa alatt.

A szíriai polgárháború (2011-) alatt az Iszlám Állam foglalta el, melynek székhelyévé vált. A dzsihádista szervezet a nem szunnita vallási építményeket, így az impozáns síita Uvajsz al-Karani-mecsetet is lerombolta. A város a szíriai kormányerők, a nyugati szövetségesek és az oroszok légitámadásainak célpontjává vált. 2017 októberében az USA által támogatott szíriai milíciák teljesen visszafoglalták az Iszlám Államtól.[1]

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

A hellenisztikus és a bizánci korszakSzerkesztés

Rakka régióját már az antikvitás hajnala óta lakják, amint ezt a Zeidan és az al-Bi'a tellek (településhalmok) bizonyítják. Utóbbit a Tuttul nevű babiloni várossal tekintik azonosnak. [2]

A mai várost a hellenisztikus korszakban alapította Nikephorion (görög: Νικηφόριον) néven I. Szeleukosz, aki Kr. e. 358 és Kr. e. 281 szeptembere között uralkodott. Utóda, II. Szeleukosz Kallinikosz továbbépíttette a várost és saját nevét adta neki: Kallinikosz (ógörög Καλλίνικος), amiből a római korszakban Callinicum lett.)[2]

A római uralom alatt Osroene provincia része volt, de a 4. századra lehanyatlott. I. León bizánci császár (uralkodott: uralkodott 457. február 7.474. január 18.) 466-ban újraépíttette és ő is saját magáról nevezte el, Leontopolisznak ("Leó városa", görögül Λεοντόπολις). A Kallinikosz név is tovább élt. [3]

Fontos szerepet játszott a Bizánc és az újperzsa birodalom közti kapcsolatokban, illetve a két birodalom közti háborúkban. Hivatalosan, szerződésben elismerten is a két birodalom közti egyik kereskedelmi közvetítő állomás volt, Niszibisz és Artaxata mellett.

542-ben I. Huszrau (görög: Khoszroész) perzsa király (501579. január 31.) lerombolta a város erődítményeit és a lakosait Perzsiába hurcoltatta. I. Iusztinianosz bizánci császár (görög Ιουστινιανός, uralkodott 527. augusztus 1.565. november 14./15.) azonban újjáépíttette. 580-ban egy újabb háborúban a város mellett aratott győzelmet a perzsák felett a későbbi Maurikiosz császár, visszatérőben a Kteszifón elfoglalásáért indított sikertelen hadjáratáról. [3]

A 6. században Kallinikosz az asszír monaszticizmus egyik központjává vált. Hírnévre tett szert az al-Bi'a tellen épített Szent Zákeus kolostor. Egy ottani mozaikfelirat 509-ben születhetett, ami megegyezhet a kolostor alapításának dátumával. A 10. századig sokszor említik a kolostort a források. Ismert hely volt "az oszlop kolostora' (Bīzūnā, vagy 'Dairā d-Esţunā') is. A város a történelmi Diyār Muḍar, Felső-Mezopotámia nyugati részének egyik legfontosabb települése volt. A 9. században, amikor Rakka az abbászida kalifa fővárosa volt, ez utóbbi kolostor volt a szír egyház pátriárkáinak a székhelye.

A korai püspökségSzerkesztés

Callinicum korán keresztény püspökséggé vált. 388-ban Nagy Theodosius császárt arról értesítették, hogy egy keresztény tömeg a püspökök vezetésével lerombolta Callinicum zsinagógáját. A császár utasítást adott, hogy a püspök költségére építsék újra a zsinagógát. Szent Ambrus erre azt írta a császárnak, hogy az utasítása „annak a veszélynek teszi ki a püspököt, hogy vagy az igazság ellenében cselekszik, vagy meghal”.[4] A császár erre visszavonta a parancsot.[5]

A callinicumi püspük Damianus rész vett a khalkédóni zsinaton 451-ben és 458-ban az egyik al rírája volt a levélnek, amelyet a provincia püspökei Proteriosz alexandriai görög pátriárka halála után I. León bizánci császárnak írtak. 518-ban Paulus püspököt megfosztották hivatalától, mivel a Kalkhédón-ellenes, miofizita Antiokhiai Severus pátriárkához csatlakozott.

A 6. század közepén Callainicumnak volt egy Ioannes nevű püspöke.[6][7] Ugyanebben a században a Notitiae Episcopatuum a provinciai metropolitai székhely Edessza szuffragáneus püspökségeként sorolta fel.

Ma már nem tényleges püspöki székhely. A római katolikus egyház a maronita egyház címzetes püspöki székhelyeként tartja számon.

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Al-Raqqah című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

HivatkozásokSzerkesztés