Urikki
Urikki a Danuna Királyság első ismert uralkodója. Neve III. Tukulti-apil-ésarra évkönyveiben is szerepel, Urikki Qûeből alakban, az arameus olvasat lehet Awariku, Awrikku, Á-wa+ri-ku-s.[1] Urikki néven említi Azittavadda felirata, és 1997-ben feltártak egy töredékes feliratot Adanától 30 kilométerre déle, amelynek erősen töredékes szövege: „Én vagyok U[riki, ...] fia, Mopos törzsének vezetője (...) És Danuna és az asszírok egy házban voltak.”[2]
| Urikki | |
| Danuna királya | |
| Uralkodási ideje | |
| i. e. 9. század – | |
| Elődje | ismeretlen |
| Utódja | Azittavadda(?) |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Mopos-ház |
| Gyermekei | Azittavadda(?) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ez a rövid szöveg vélhetően egy hettita stílusú életrajzi felirat, mint fia, Azittavadda kőtömbjein, vagy az ellenlábas Kilamuva sztéléje. Sajnos nemcsak a név töredékes, hanem az apja neve is olvashatatlan. Sem ez a felirat, sem Azittavadda felirata nem bizonyítja azt, hogy Urikki Azittavadda apja lenne, de a történészek jelenleg ezt tartják a legelfogadhatóbb álláspontnak. Az a szöveg ezt mondja: „Én vagyok Azittawadda, Baˁal áldottja, Baˁal szolgája, akit hatalmassá tett Urikki, a danunák királya.”
Az 1997-es szövegtöredék arra is rávilágít, hogy Urikki szövetségese, vagy vazallusa volt Asszíriának, és valószínűleg ez tette lehetővé Danuna felemelkedését. Annak alapján azonban, hogy III. Tukulti-apil-ésarra korából származik Urikki asszír említése, többen megkérdőjelezik az i. e. 9. századi datálást. Ha III. Tukulti-apil-ésarra kortársa volt, akkor a Kilamuva szamali király sztéléjén említett danunai király, akinek hatalma volt felette, nem azonos Azittavaddával, hanem mindketten az i. e. 9. század közepe helyett az i. e. 8. század közepén éltek.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ David Ussishkin: The Date of the Neo-Hittite Enclosure in Karatepe. (Hozzáférés: 2010. július 31.)
- ↑ The Seafaring Raiders, Who is Who. (Hozzáférés: 2010. július 31.)
Források szerkesztés
- Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISSN 1218 9855 (2003). ISBN 963 389 425 5
