Főmenü megnyitása

Adana Törökország ötödik legnagyobb városa és Adana tartomány székhelye. Területe 14 030 km², lakossága 1 271 894 fő (2006).

Adana
Adana
Adana
Közigazgatás
Ország Törökország
RégióFöldközi-tengeri
TartományAdana
Rang város
Polgármester Aytaç Durak
Irányítószám 01000 és 01999 között[1]
Körzethívószám 0322
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség2 220 125 fő (2018) +/-
Népsűrűség786,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság23 m
Terület1 945 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Adana (Törökország)
Adana
Adana
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 37° 00′ 00″, k. h. 35° 19′ 17″Koordináták: é. sz. 37° 00′ 00″, k. h. 35° 19′ 17″
Adana weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Adana témájú médiaállományokat.

A város körülbelül 20 km-re található a tengerparttól, stratégiai fontosságú, mivel a Toros-hegység keleti oldalán fekvő termékeny kilikiai síkság (további nevei Adana- vagy Çukurova-síkság) legfontosabb városa. Adanában a házak lapos tetejűek, mert a forró nyári hőség idején a lakosok a háztetőkön alszanak. A terület mindig is mezőgazdasági jellegű volt, több gyümölcsfajta, például az őszibarack őshonos a környéken. Termesztenek még gyapotot, búzát, zabot, szőlőt, citrusféleségeket, olívabogyót és dohányt. A város iparára a textilgyártás, bőr- és gyapjúfeldolgozás a jellemző.

A város nevezetes még konyhaművészetéről is: az Adana kebabról és a vörösrépából készült üdítőitalról, a şalgam-ról.

Nevének eredeteSzerkesztés

 
Adana kebab: csípős darálthúsból készül, nyárson sütik

A Hettita időszakban a város neve URUAdaniya(š) volt. A hellének kilikiai Antiochia (görögül: Αντιόχεια της Κιλικίας) vagy Antiochia ad Sarum (görögül: Αντιόχεια η προς Σάρο) néven ismerték. A Helsinki Atlas szerzői szerint Adana megegyezik az új-asszír Quwê várossal, mely szerepel az asszír ékírásos táblákon is; a név másik változata Coa.

Más magyarázatok szerint az Adana név az asszír viharisten, Adad nevéből ered (a szíriai és mezopotámiai népeknél Tessub, a hettitáknál Tarhuntasz), aki esővel áldotta meg a Toros-hegység területét. Iránta érzett tiszteletből kapta a terület az Uru Adaniya vagy Ada nevet.

Homérosz Iliasz című eposzában a város neve Adana.

A városnak a történelem folyamán több neve is volt:

  • Adanosz
  • Ta Adana
  • Adaniyaš
  • Erdene
  • Edene
  • Ezene
  • Batana
  • Atana
  • Azana
  • Adana

Mivel egyszerre több néven is ismerték a várost, 1865-ben az Oszmán Birodalom megtiltotta más nevek használatát és véglegesítette az Adana nevet.

ÉghajlataSzerkesztés

Adana éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)23,025,032,036,840,641,344,043,843,239,433,327,444,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)15,016,119,423,628,131,733,834,333,129,122,116,625,3
Átlaghőmérséklet (°C)9,710,413,317,521,725,628,328,426,121,615,311,119,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)5,55,98,312,316,120,123,623,720,716,110,67,014,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)−4,2−6,4−3,6−1,35,613,716,816,810,94,8−1,0−3,5−6,4
Havi napsütéses órák száma55679101110976488
Forrás: Országos Meteorológiai Intézet, Törökország


TörténelmeSzerkesztés

 
Központi Mecset Sabanci

ÁttekintésSzerkesztés

Az ásatásokon feltárt leletek elemzése alapján kiderült, hogy az egykor Kilíkia néven ismert területen több, fejlett civilizáció is élt. Az első emberek a paleolitikum időszakában érkeztek ide, ami azt jelenti, hogy Adana történelme több, mint 3000 éves. A várost több legendában és eposzban is megemlítik, például a sumer Gilgamesben.

Adana történelme szorosan kapcsolódik Tarsus történelméhez; gyakran a két név egyazon várost jelöl, mivel ahogy a folyó medre változott, úgy változott a két város pozíciója is. Az ókorban Adana kevésbé fontos város volt, az adminisztratív központ szerepét Tarsus, Ayas (ma: Yumurtalık) és Kozan (régebben: Szisz) töltötte be, különösen a Kilikiai Örmény Királyság idején.

ÓkorSzerkesztés

Tepebag Tumulus, melyet a kilíkiai régió legrégebbi városaként tartanak számon, a neolitikum idején épült, és ahol a régészek egy kőfalat és egy városközpontot fedeztek fel.

Egy kava felirat szerint, melyet a hettiták készítettek és melyet Hattuszaszban (Boğazköy) találtak meg, az első királyság, mely Adanát uralta, a Kizzuvatna királyság (Kilikia) volt, mely hettita védelem alatt állt i. e. 1335-ben. A felirat szerint a város neve URUAdaniya volt, a város lakóit pedig danuna néven nevezték. A legenda szerint Uránosz két fia, Adanus és Sarus a Seyhan folyó mellett építették Adana városát. A danuna népet többnyire a tengeri népek közt is feltűnő denenek törzsével azonosítják. A név etimológiája alapján a danaosszal is rokon lehet. A danunák első név szerint ismert uralkodója Urikki volt, Azittavadda apja, már az újhettita királyságok idején.

i. e. 1190 körül a hettiták uralma után a nyugatról érkező inváziók (tengeri népek) következtében több kisebb királyság született és tűnt el a területen. Időrendi sorrendben:

Századokig a város a keletre vezető római út egyik csomópontja volt.

Pompeius ideje alatt a város börtönként funkcionált a kilíkiai kalózok számára. A város valószínűleg Julius ideje alatt indult igazi fejlődésnek, ekkor hidak, utak, kormányzati épületek épültek, kiépítették az öntözőrendszert és fejlődött a mezőgazdaság. A város az egyik legfejlettebb kereskedelmi központ lett a régióban. A Római Birodalom kettészakadása után a terület a Bizánci Birodalom része lett.

KözépkorSzerkesztés

Kilikia a 7. század közepén került muszlim uralom alá, majd 965-ben a bizánciak visszaszerezték. Az 1071-es manzikerti csatát követően kialakult a Kis-Örményország néven ismert fejedelemség a térségben, amit 1375-re számolt fel a Mamlúk Birodalom. Egy helyi török család, a Ramazánidák vették át a hatalmat, akik rövidesen az oszmánmamlúk viszálykodások egyik fókuszává váltak. Végül a győztes oszmánok 1517-ben megszüntették a fejedelemség önállóságát, ám a ramazánida fejedelmi család tagjai 1608-ig örökös helytartókként tovább irányíthatták a tartományt.

ÚjkorSzerkesztés

A reneszánsz korától a huszadik század elejéig (1517–1918) az Oszmán Birodalom része volt a város.

A 19. században Anglia, Franciaország és Oroszország folyamatos ellentétben állt az Oszmán Birodalommal. Az oszmán hatalom meggyengítése érdekében a három nagyhatalom segítette az egyiptomi kormányzó Mehmet Ali Pasát az oszmánok ellen indított felkelésében. Ebben az időszakban kapott Adana tartományi státuszt.

1909-ben számos örmény nemzetiségű lakost gyilkoltak meg, az esemény az adanai mészárlásként vonult be a történelembe.[2] Néhány tudós adanai felkelésnek nevezi a történteket.[3] Az adanai mészárlás okairól és pontos számadatairól éles vita alakult ki a történészek között.

Az első világháború után az oszmán kormány átadta a város ellenőrzését a szövetséges erőknek. A Nagy Honvédő Háború (vagy más néven a Függetlenségi Háború) ideje alatt Adana fontos stratégiai pont volt. Mustafa Kemal Atatürk 1918. október 31-én érkezett a városba és hét napot töltött ott. Az itt töltött idő alatt született meg a Kuvayi Milliye (Nemzeti védelem, nemzeti összefogás) fogalma és döntötte el, hogy harcba száll a szövetségesek ellen. A török nacionalisták egészen 1921. február 5-éig harcoltak.

KronológiaSzerkesztés

LátnivalókSzerkesztés

 
Adana éjjel

Az érdekes látnivalók közé tartozik az a kőhíd, melynek egy része a 6. században, I. Justinianus bizánci császár ideje alatt épült, illetve a 782-ből származó kastély. A kőhíd a világ legrégebbi olyan hídja, melyet még mindig használnak.

1882-ben épült a Büyük Saat óratorony a város szimbóluma. Sajnos a francia megszállás ideje alatt lerombolták. 1935-ben a tornyot újjáépítették.

 
Nagy óratorony

Az óratoronynál található a Kazancılar Çarşısı bazár. A bazár területén található az 1519-ben épült Çarşı Hamamı (törökfürdő). Az óratorony környékén több régi épület és a helyi kormányzók sírjai is megtalálhatóak.

A városközpontban találjuk a Bebekli Kilise-t, a Gyermekek Templomát, ami egy régi katolikus templom. A templom utcájában több régi házat is megcsodálhatunk.

További látnivalók

 
Adana egyik központi parkja
  • Alemdar Mescidi (mecset)
  • Şeyh Zülfi mescidi (mecset)
  • Irmak Hamamı (törökfürdő)
  • Çarşı Hamammı (törökfürdő)
  • Mestenzade Hamamı (törökfürdő)
  • Yeni Hamam (törökfürdő)
  • Seyhan Dam
  • Adana Ulu Camii (dzsámi)
  • Adanai Új mecset
  • Adanai Vaj Mecset
  • Adanai Atatürk múzeum
  • Adanai Eski Camii (mecset)
  • Adana Múzeum
  • Adana Népművészeti Múzeum
  • Adana Régészeti Múzeum
  • Misis Mozaik Múzeum

Történelmi maradványokSzerkesztés

  • Yumurtalık romjai
  • Anavarza romjai – Kazan/Dilekkaya
  • Şar romjai – Tufanbeyli/Şar
  • Mağarsus romjai – Karataş
  • Karatepe – Aslantaş (Domuztepe-Pınarözü) – Kadirli/Düziçi

TestvérvárosokSzerkesztés

FesztiválokSzerkesztés

  • Altın Koza (Arany Selyemgubó) Filmfesztivál – Szeptember 14–25

OktatásSzerkesztés

KözlekedésSzerkesztés

RepülőtérSzerkesztés

  • Adana Şakirpaşa repülőtér

A városhoz kötődnekSzerkesztés

LabdarúgásSzerkesztés

HírességekSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Adana postai irányítószámai. [2009. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 3.)
  2. Encyclopædia Britannica, 11th edition (1911), sv. Adana; for the Adana massacre, sv. Turkey (vol. 27, p. 464c).
  3. Justin McCarthy, The Population of the Ottoman Armenians, page (65–85)
  4. Beerscheba, Israel

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Adana (település) témájú médiaállományokat.