Urva (állatnem)

Urva
	Smith-mongúz (Urva smithii)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Ferae;
Rend:	Ragadozók (Carnivora);
Alrend:	Macskaalkatúak (Feliformia);
Család:	Mongúzfélék (Herpestidae);
Nem:	Urva; Hodgson, 1837
Fajok
	Urva edwardsii; Urva javanica; Urva vitticolla; Urva auropunctata; Urva urva; Urva smithii; Urva brachyura; Urva fusca; Urva semitorquata;
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Urva témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Urva témájú kategóriát.

Az Urva az emlősök (Mammalia) osztályába, a ragadozók (Carnivora) rendjébe, a macskaalkatúak (Feliformia) alrendjébe és a mongúzfélék (Herpestidae) családjába tartozó nem, amely az ázsiai mongúzokat foglalja magában.

Az ázsiai mongúzok széles elterjedési területtel rendelkeznek, amely az Arab-félszigettől az indonéziai Jáva szigetéig nyúlik,^[1] ez magában foglalja Indiát, Srí Lankát és Dél-Kínát is.^[2] Az aranyfoltos mongúzt a 19. században számos szigetre betelepítették, ahol invazív fajjá vált.^[3]^[4]

Jellemzőik

Az összes mongúzhoz hasonlóan az Urva-fajok is kis- vagy középtermetű húsevő emlősök hosszú, karcsú testtel és viszonylag rövid lábakkal. A szőrzet nagyrészt egyszínű szürke vagy barna. A fej és a test együttes hossza 25 és 61, a farok hosszúsága pedig 17-61 centiméter, tömegük 0,3-4,1 kilogramm közötti.^[2] Az Urva nemet kizárólag genetikai különbségek miatt választották le a Herpestes-ről, és a két nem közti morfológiai különbségekről leírás még nem érhető el.

A jávai (fent), a szürke (középen) és az indiai barna mongúz (lent) koponyája

Rendszertani helyzetük

A nembe tartozó kilenc fajt rövid idővel ezelőttig a Herpestes nembe sorolták, amelyről ma már úgy gondolják, hogy kizárólag afrikai mongúzokat foglal magában. Filogenetikai bizonyíték utal arra, hogy az ázsiai mongúzok monofiletikus csoportot alkotnak, és egy ázsiai közös ősük volt. Az Urva-fajok az Atilax, vagyis a mocsári mongúz, illetve a hosszúorrú mongúzt magában foglaló Xenogale nemmel alkotnak közös kládot, míg a Herpestes az összes másik afrikai mongúzfajjal alkot kládot.^[5]^[6] Az Urva elnevezést Brian Houghton Hodgson használta először a rákevő mongúz fajneveként 1836-ban,^[7] majd a következő évben a generikus neveként.^[8]

Fajok

A nembe a következő 9 faj tartozik:^[5]

szürke mongúz (Urva edwardsii)
jávai mongúz (Urva javanica)
csíkosnyakú mongúz (Urva vitticolla)
aranyfoltos mongúz (Urva auropunctata)
rákevő mongúz (Urva urva)
Smith-mongúz (Urva smithii)
rövidfarkú mongúz (Urva brachyura)
indiai barnamongúz (Urva fusca)
galléros mongúz (Urva semitorquata)

A Közép-Mianmarban lévő Iravádi folyó völgyében egy fosszilis Urva-példányt találtak, amelynek származását a késő pliocénre becsülik.^[9]

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Urva című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

↑ Veron, G. & Jennings, A.P. (2017). "Javan mongoose or small Indian mongoose – who is where?". Mammalian Biology. 87 (1): 62–70. doi:10.1016/j.mambio.2017.05.006.
↑ ^a ^b Jason S. Gilchrist, Andrew P. Jennings, Geraldine Veron, & Paolo Cavallini: Family Herpestidae (Mongooses), S. 262-305, in Don E. Wilson, Russell A. Mittermeier: Handbook of the Mammals of the World – Volume 1 Carnivores. Lynx Editions, 2009, ISBN 978-84-96553-49-1. S. 308–312.
↑ Lowe, S.; Browne, M.; Boudjelas, S. & De Poorter, M. (2000). "Small Indian Mongoose (Herpestes javanicus (auropunctatus))"(PDF). 100 of the World's Worst Invasive Alien Species. A selection from the Global Invasive Species Database. New Zealand: The Invasive Species Specialist Group, SSC IUCN, Hollands Printing Ltd. p. 10. Archived from the original (PDF) on 2018-12-22. Retrieved 2021-09-02.
↑ Louppe, V.; Lalis, A.; Abdelkrim, J.; Baron, J.; Bed’Hom, B.; Becker, A. A. M. J.; Catzeflis, F.; Lorvelec, O.; Zieger, U.; Veron, G. (2021). "Dispersal history of a globally introduced carnivore, the small Indian mongoose Urva auropunctata, with an emphasis on the Caribbean region". Biological Invasions. 23 (8): 2573–2590. doi:10.1007/s10530-021-02523-6.
↑ ^a ^b Patou, M.; Mclenachan, P.A.; Morley, C.G.; Couloux, A.; Jennings, A.P.; Veron, G. (2009). "Molecular phylogeny of the Herpestidae (Mammalia, Carnivora) with a special emphasis on the Asian Herpestes". Molecular Phylogenetics and Evolution. 53 (1): 69–80. doi:10.1016/j.ympev.2009.05.038. PMID 19520178.
↑ Zhou, Y.; Wang, S.-R.; Ma, J.-Z. (2017). "Comprehensive species set revealing the phylogeny and biogeography of Feliformia (Mammalia, Carnivora) based on mitochondrial DNA". PLOS ONE. 12 (3): e0174902. doi:10.1371/journal.pone.0174902. PMC 5373635. PMID 28358848.
↑ Hodgson, B. H. (1836). "Synoptical description of sundry new animals, enumerated in the Catalogue of Nepalese Mammals". Journal of the Asiatic Society of Bengal. 5 (52): 231–238.
↑ Hodgson, B. H. (1837). "On a new genus of the Plantigrades". Journal of the Asiatic Society of Bengal. 6 (67): 560–565.
↑ Egi, N.; Nishioka, Y.; Tsubamoto, T.; Ogino, S. & Takai, M. (2011). "A mongoose remain (Mammalia: Carnivora) from the Upper Irrawaddy sediments, Myanmar and its significance in evolutionary history of Asian herpestids". Journal of Asian Earth Sciences. 42 (6): 1204–1209. doi:10.1016/j.jseaes.2011.07.003.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Veron, G. & Jennings, A.P. (2017). "Javan mongoose or small Indian mongoose – who is where?". Mammalian Biology. 87 (1): 62–70. doi:10.1016/j.mambio.2017.05.006.

[:0-2] Jason S. Gilchrist, Andrew P. Jennings, Geraldine Veron, & Paolo Cavallini: Family Herpestidae (Mongooses), S. 262-305, in Don E. Wilson, Russell A. Mittermeier: Handbook of the Mammals of the World – Volume 1 Carnivores. Lynx Editions, 2009, ISBN 978-84-96553-49-1. S. 308–312.

[3] Lowe, S.; Browne, M.; Boudjelas, S. & De Poorter, M. (2000). "Small Indian Mongoose (Herpestes javanicus (auropunctatus))"(PDF). 100 of the World's Worst Invasive Alien Species. A selection from the Global Invasive Species Database. New Zealand: The Invasive Species Specialist Group, SSC IUCN, Hollands Printing Ltd. p. 10. Archived from the original (PDF) on 2018-12-22. Retrieved 2021-09-02.

[4] Louppe, V.; Lalis, A.; Abdelkrim, J.; Baron, J.; Bed’Hom, B.; Becker, A. A. M. J.; Catzeflis, F.; Lorvelec, O.; Zieger, U.; Veron, G. (2021). "Dispersal history of a globally introduced carnivore, the small Indian mongoose Urva auropunctata, with an emphasis on the Caribbean region". Biological Invasions. 23 (8): 2573–2590. doi:10.1007/s10530-021-02523-6.

[:1-5] Patou, M.; Mclenachan, P.A.; Morley, C.G.; Couloux, A.; Jennings, A.P.; Veron, G. (2009). "Molecular phylogeny of the Herpestidae (Mammalia, Carnivora) with a special emphasis on the Asian Herpestes". Molecular Phylogenetics and Evolution. 53 (1): 69–80. doi:10.1016/j.ympev.2009.05.038. PMID 19520178.

[6] Zhou, Y.; Wang, S.-R.; Ma, J.-Z. (2017). "Comprehensive species set revealing the phylogeny and biogeography of Feliformia (Mammalia, Carnivora) based on mitochondrial DNA". PLOS ONE. 12 (3): e0174902. doi:10.1371/journal.pone.0174902. PMC 5373635. PMID 28358848.

[7] Hodgson, B. H. (1836). "Synoptical description of sundry new animals, enumerated in the Catalogue of Nepalese Mammals". Journal of the Asiatic Society of Bengal. 5 (52): 231–238.

[8] Hodgson, B. H. (1837). "On a new genus of the Plantigrades". Journal of the Asiatic Society of Bengal. 6 (67): 560–565.

[9] Egi, N.; Nishioka, Y.; Tsubamoto, T.; Ogino, S. & Takai, M. (2011). "A mongoose remain (Mammalia: Carnivora) from the Upper Irrawaddy sediments, Myanmar and its significance in evolutionary history of Asian herpestids". Journal of Asian Earth Sciences. 42 (6): 1204–1209. doi:10.1016/j.jseaes.2011.07.003.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]