Vágormos

Vágormos (1899-ig Noszicz, szlovákul Nosice) Puhó városrésze, egykor önálló település Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.

Fekvése

A városközponttól 3 km-re keletre, a Vág bal partján fekszik.

Története

Határában egy 567 m-es magaslaton a puhói kultúra földvára állt egykor, de megtalálható itt a lausitzi kultúra településének és egy korai szláv földvárnak a maradványa is.

A települést 1407-ben említik először a Lieszkovszky család birtokaként.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NOSTICZ. Dolne Nosicze. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Puchovhoz nem meszsze, határja középszerű, legelője tágas, és hasznos.”^[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Noszicz, tót falu, Trencsén vmegyében, Kocskócz fiókja: 372 kath., 10 zsidó lak. F. u. többen.”^[2]

1910-ben 614, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

1970-ben 624 szlovák lakta. A 20. század végén csatolták Puhóhoz.

Nevezetességei

Határában a Vágon vizierőmű áll.

Külső hivatkozások

Vágormos Szlovákia térképén

Jegyzetek

↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Lásd még

Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]