Főmenü megnyitása

Vályi-Nagy Tibor (Debrecen, 1912. március 19.Siófok, 1969. augusztus 21.) orvos, egyetemi tanár.

Vályi-Nagy Tibor
Született 1912. március 19.
Debrecen
Elhunyt 1969. augusztus 21. (57 évesen)
Siófok
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos,
onkológus,
egyetemi tanár

ÉleteSzerkesztés

A debreceni tudományegyetemen vegyész- (1930-1932), majd orvostanhallgató volt, orvosdoktori oklevelet szerzett (1938). Közben 1933-tól externista a Kémiai Intézetben, illetve a Gyógyszertani Intézetben. 1938-tól haláláig a debreceni tudományegyetem orvoskarán, illetve az önállóvá vált orvosi egyetemen dolgozott. 1941-ben behívták katonának, 1942-től hivatásos állományú repülőorvos volt. 1944 júliusában méregtan tárgykörból magántanárrá habilitálták. Részt vett a magyar nemzeti ellenállási mozgalomban. 1944 decemberében a nyilasok letartóztatták. Sopronkőhidára hurcolták, majd Németországba deportálták. 1945 áprilisában szabadult s a debreceni Hadifogolyátvevő Parancsnokságon orvosszázadosként dolgozott. 1949-től az egyetem Gyógyszertani Intézetének igazgatója, egyetemi tanár, 1960-1963-ban egyidejűleg a Kísérletes Orvostudományi Kutató Intézet antibiotikum-osztályának vezetője volt. Közben több tanulmányúton vett részt (Bécs: 1940-1941; Berlin: 1942-1943; Cambridge: 1948; New York: 1962). A magyar antibiotikumkutatás egyik kiemelkedő személyisége. Felfedezte a Primycin nevű antibiotikumot. Elsők között foglalkozott a daganatellenes kemoterápiás szerek biokémiai hatásmechanizmusának vizsgálatával. Neves kutatógárdát nevelt. Számos tudományos közleménye jelent meg a hazai és külföldi szaklapokban. Szerencsétlenség következtében a Balatonban vesztette életét.

Kutatási területeSzerkesztés

A magyar antibiotikum-kutatás egyik legjelentősebb személyisége volt. Az ő nevéhez fűződik a primycin felfedezése.

EmlékezeteSzerkesztés

ForrásSzerkesztés