Vámossy Zoltán

(1868–1953) orvos, farmakológus, egyetemi tanár, lapszerkesztő

Vámossy Zoltán (Pest, 1868. december 15.Leányfalu, 1953. december 26.) orvos, farmakológus, egyetemi tanár, lapszerkesztő, a gyógyszertani tanszék első segéde, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1920–1949), az orvostudományok kandidátusa (1952). Vámossy Mihály fia.

Vámossy Zoltán
Született 1868. december 15.[1]
Pest
Elhunyt 1953. december 26. (85 évesen)
Leányfalu
Állampolgársága magyar
SzüleiVámossy Mihály
Foglalkozása
  • orvos
  • farmakológus
  • lapszerkesztő
Tisztsége egyetemi tanár
Iskolái Budapesti Tudományegyetem (–1891, orvostudomány)
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán végezte és 1891. december 5-én avatták doktorrá. 1893. február 1-jén Bókay Árpád mellett az egyetem gyógyszertani intézetének első tanársegéde lett. 1897-ben állami ösztöndíjjal egy évet külföldön töltött és 1898 áprilisában az orvoskari tanártestület a farmakologiai módszertan magántanárává habilitálta; az orosz balneológiai egyesület főtitkára volt. 1908-ban a méregtan címzetes rendkívüli, 1914-ben nyilvános rendkívüli tanára lett. 1917 és 1939 között a gyógyszertan nyilvános rendkívüli tanára volt a budapesti egyetemen.

Ő fedezte fel a phenolphtalein hashajtó hatását, a máj méregtelenítő hatását is vizsgálta az ópium-alkaloidokkal kapcsolatban. Több törvényszéki orvosi vizsgálati módszert is kidolgozott. Szerkesztette a Magyar Orvosi Archívumot 1909-től Budapesten és 1923-tól 1944-ig az Orvosi Hetilapot, amely több közleményét is publikálta.

Fiatalkorában a szépirodalom terén is működött; szakirodalmi dolgozatainak száma sok; így az Erdélyben (1899. Tasnádi fürdő hajdan és most); a Pallas nagy lexikonának is munkatársa volt.

Munkái szerkesztés

  • Cloetta Filehne gyógyszertani tankönyve. Ford. Budapest, 1894
  • Mérgek a mindennapi életben. Budapest, 1900
  • A phenolphtaleinről, mint a törköly-bor indicatoráról. Budapest, 1900. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból)
  • Egy új hashajtó szerről (a purgóról). Budapest, 1902. (Az Orvosi Hetilap Közleményei)
  • Raymann J. Á. és a védőhimlőoltás. Budapest, 1902. (Az Orvosi Hetilap Közleményei)
  • A mérgezésekről. Budapest, 1907. (Az Egészség Könyvtára III.)
  • A vérvizsgálatról a büntetőjog szempontjából. Budapest, 1907. (Magyar Jogászegyleti Értekezések XXXIV. 267.)
  • Gyógyszertan orvostanhallgatók és orvosok számára. A Pharm. Hung. ed. III. figyelembevételével. Budapest, 1908. (Fenyvessy Bélával és Mansfeld Gézával)
  • A magyar szent korona országai balneologiai egyesületének 1906-1909. Évkönyve. Budapest, 1891., 1906-1909. Négy kötet.
  • Gyógyszertan (Mansfeld Gézával és Fenyvessy Bélával) Budapest, 1912

Jegyzetek szerkesztés

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16362.htm, Vámossy Zoltán, 2017. október 9.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
  • Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
  • Magyar nagylexikon XVIII. (Unh–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. ISBN 963-9257-19-2  
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • A budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja az 19.. tanévre. Lezáratott 19.. aug. 31-én. Bp., 1921-1949. Egyetemi ny.