Vámossy Zoltán

Vámossy Zoltán (Pest, 1868. december 15. – Leányfalu, 1953. december 26.) orvos, farmakológus, egyetemi tanár, lapszerkesztő, a gyógyszertani tanszék első segéde, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1920–1949), az orvostudományok kandidátusa (1952). Vámossy Mihály fia.

Vámossy Zoltán
Született	1868. december 15. Pest
Elhunyt	1953. december 26. (85 évesen) Leányfalu
Állampolgársága	magyar
Szülei	Vámossy Mihály
Foglalkozása	orvos farmakológus lapszerkesztő
Tisztsége	egyetemi tanár
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1891, orvostudomány)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán végezte és 1891. december 5-én avatták doktorrá. 1893. február 1-jén Bókay Árpád mellett az egyetem gyógyszertani intézetének első tanársegéde lett. 1897-ben állami ösztöndíjjal egy évet külföldön töltött és 1898 áprilisában az orvoskari tanártestület a farmakologiai módszertan magántanárává habilitálta; az orosz balneológiai egyesület főtitkára volt. 1908-ban a méregtan címzetes rendkívüli, 1914-ben nyilvános rendkívüli tanára lett. 1917 és 1939 között a gyógyszertan nyilvános rendkívüli tanára volt a budapesti egyetemen.

Ő fedezte fel a phenolphtalein hashajtó hatását, a máj méregtelenítő hatását is vizsgálta az ópium-alkaloidokkal kapcsolatban. Több törvényszéki orvosi vizsgálati módszert is kidolgozott. Szerkesztette a Magyar Orvosi Archívumot 1909-től Budapesten és 1923-tól 1944-ig az Orvosi Hetilapot, amely több közleményét is publikálta.

Fiatalkorában a szépirodalom terén is működött; szakirodalmi dolgozatainak száma sok; így az Erdélyben (1899. Tasnádi fürdő hajdan és most); a Pallas nagy lexikonának is munkatársa volt.

Munkái

• Cloetta Filehne gyógyszertani tankönyve. Ford. Budapest, 1894
• Mérgek a mindennapi életben. Budapest, 1900
• A phenolphtaleinről, mint a törköly-bor indicatoráról. Budapest, 1900. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból)
• Egy új hashajtó szerről (a purgóról). Budapest, 1902. (Az Orvosi Hetilap Közleményei)
• Raymann J. Á. és a védőhimlőoltás. Budapest, 1902. (Az Orvosi Hetilap Közleményei)
• A mérgezésekről. Budapest, 1907. (Az Egészség Könyvtára III.)
• A vérvizsgálatról a büntetőjog szempontjából. Budapest, 1907. (Magyar Jogászegyleti Értekezések XXXIV. 267.)
• Gyógyszertan orvostanhallgatók és orvosok számára. A Pharm. Hung. ed. III. figyelembevételével. Budapest, 1908. (Fenyvessy Bélával és Mansfeld Gézával)
• A magyar szent korona országai balneologiai egyesületének 1906-1909. Évkönyve. Budapest, 1891., 1906-1909. Négy kötet.
• Gyógyszertan (Mansfeld Gézával és Fenyvessy Bélával) Budapest, 1912

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  

További információk

• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
• Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
• Magyar nagylexikon XVIII. (Unh–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. ISBN 963-9257-19-2  
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• A budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja az 19.. tanévre. Lezáratott 19.. aug. 31-én. Bp., 1921-1949. Egyetemi ny.