Főmenü megnyitása

A vándorkagyló (Dreissena polymorpha) a kagylók (Bivalvia) osztályának a Veneroida rendjébe, ezen belül a vándorkagylók (Dreissenidae) családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Vándorkagyló
Élő vándorkagylók, héjuk nyitott, lélegeznek
Élő vándorkagylók, héjuk nyitott, lélegeznek
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Kagylók (Bivalvia)
Rend: Veneroida
Család: Vándorkagylók (Dreissenidae)
Nem: Dreissena
Faj: D. polymorpha
Tudományos név
Dreissena polymorpha
Pallas, 1771
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vándorkagyló témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vándorkagyló témájú médiaállományokat és Vándorkagyló témájú kategóriát.

Tartalomjegyzék

ElőfordulásaSzerkesztés

Eredetileg a Fekete-tengerbe torkolló folyókban élt, de az elmúlt 150 évben nyugat felé erősen elterjedt (inváziós faj), és ma már Közép-Európában szinte mindenhol megtalálható.

AlfajaiSzerkesztés

  • Dreissena polymorpha polymorpha
  • Dreissena polymorpha andrusovi

MegjelenéseSzerkesztés

 
Egy szép példány

A vándorkagyló teknője elöl háromszögletűen kihegyezett, hátul (az ehető kékkagylóhoz hasonlóan) kerek, 25-40 milliméter hosszú és 13-18 milliméter széles. Búbja egészen elöl helyezkedik el. A teknő oldala alul élesen megtörik, ezért a kagyló keresztmetszetben háromélű. Alapszíne szürkéssárga, zegzugos barna vonalakkal rajzos, előrehaladottabb korban piszkos sötétszürke. Lábának mirigye (bisszusz) finom, megszilárduló fonalakat termel, ezekkel szilárdan a vízfenékhez tapad.

ÉletmódjaSzerkesztés

A vándorkagyló folyók, csatornák, tavak lakója. Az állat kövekre, fadarabokra vagy más kagylókra és vízi járművekre telepedve él.

SzaporodásaSzerkesztés

A vándorkagyló petéket rak, amelyekből szabadon úszó, úgynevezett veligera-lárvák fejlődnek. Ezek eleinte a planktonban élnek, később helyhez kötötté válnak.

ForrásSzerkesztés