Várady Zsigmond
Várady Zsigmond, Várady-Borbély Zsigmond (Szilágysomlyó, 1865. január 4. – Semmering, Ausztria, 1913. január 17.) jogi doktor, ügyvéd, országgyűlési képviselő.
| Várady Zsigmond | |
 | |
| Született | 1865. január 4.[1] Szilágysomlyó |
| Elhunyt | 1913. január 17. (48 évesen)[1] Semmering |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1910. június 23. – 1913. január 17.) |
| Halál oka | öngyilkosság |
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert (18-1-28)[2][3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Várady Zsigmond témájú médiaállományokat. | |
Élete
szerkesztésJogi tanulmányokat végzett; doktori és ügyvédi oklevelet szerzett. Nagyváradon mint gyakorló ügyvéd telepedett meg. A nagyváradi önkormányzati és társadalmi életben tevékeny részt vett. Több vezércikke jelent meg a nagyváradi lapokban, a Pester Lloydban, valamint a Világban. Az 1910. évi általános képviselő választások alkalmával a bihari kerület nemzeti munkapárti program alapján országgyűlési képviselővé választotta. Az igazságügyi és a zárszámadási bizottság tagja volt. Haladó felfogású kormánypárti volt, aki felvette a harcot a klerikalizmus ellen, az egyházi vagyon szekularizálását és az általános választójog bevezetését szerette volna elérni. 1913-ban a választójogi kérdésben pártjával ellentétes álláspontba került. Életének önkezével vetett véget. Sírja a Fiumei úti sírkertben található (18-1-28). Sírjának képe.[4]
Hírlapírói és jogírói működést fejtett ki. Cikke a Szigligeti-társaság Évkönyvében (1896. Emlékezés Szigligeti Edére; londoni leveleket is írt a helyi lapba).
Szabadkőműves pályafutása
szerkesztésVárady Zsigmondot 1895. december 14-én vették fel a László király szabadkőműves páholyba, ahol rendkívül aktív munkát fejtett ki. 1897. január 8-án helyettes főmesterré, 1899. január 13-án főmesterré választották. 1903. február 21-én örökös tiszteletbeli főmester címet kapott. Számos beszédet mondott páholyában és a profán világban is a szekularizáció érdekében, a párbaj eltiltásáért, a gyermekek és a szegények támogatásáért. Ezeknek a célkitűzéseknek a jelentős része cikkeiben és könyveiben is megjelent.
Munkái
szerkesztés- Társadalmi programm. II. rész. 1900. »László király« páholy, A páholy könyvtára. 6-18., 21., 23., 25. (8-r.) Nagyvárad, 1900-1910. A Páholy kiadása.
- Szózat a k.-pályi kerület választóihoz. Nagyvárad, 1901
- Észrevételek dr. Reichard Zsigmond törvénytervezetére. Budapest, 1901. (M. Jogászegyleti Értekezések XXIII. 2.)
- A hősök alkonya. Nagyvárad, 1905
- Martinovics Ignácz. Budapest, 1909. (Természet és Társadalom XI.).
- Jelzálogbiztosítás. (Új földtehermentesítés). Budapest, 1911
- A párviadal ellen...
- Szekularizáció.
- A törvénytelen gyermek jogállása...
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16406.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=95&layout=s
- ↑ https://temeto.envimap.hu/content/photos_normal/fiumei/1d/d3/f9/19-7841-13f9-b165-c1905a090e85.jpg
- ↑ Fiumei úti sírkert nemzeti emlékhely térképes adatbázisa
Források
szerkesztés- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
szerkesztés- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005
- Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Budapest, Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940.
- Sturm-féle országgyűlési almanach 1910-1915. Szerk. Végváry Ferenc és Zimmer Ferenc. Budapest, [1910]., Pázmáneum ny.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7