Főmenü megnyitása

Vörös Lobogó (napilap)

aradi napilap

Vörös Lobogó napilap. Székhely: Arad. Indulás/megszűnés: 1950/1989. Az 1960-as évektől hozzájárult a helyi irodalmi élet felvirágoztatásához és helyet adott magyar nyelvművelő cikkeknek. Mintegy negyedszázadon át (c. 1961- c. 1986) Péterfi Rozália szerkesztette.[1] Jeles munkatársai voltak, köztük 1969-1985 között Simonfi Imre költő, újságíró. Elődje: a Jövő címen Aradon 1945-től 1950-ig megjelent független demokrata napilap. Felelős szerkesztője Palásthy József. Utódlap: Nyugati Jelen

Vörös Lobogó
Adatok

Alapítva 1950
Megszűnt 1989
Tulajdonos Arad tartomány, Arad város és rajon, később Arad megye pártbizottsága és néptanácsa
Főszerkesztő Kolozsvári Piroska (1952–1953)
Kolozsvári Tibor (1953–1956)
Soós Elek (1956–1957)
Péterfi Rozália (1958–1982)
Mórocz Tibor (1982–1989)
Munkatársak Simonfi Imre, Korda István, Orosz Irén, Pintér Lajos, Serényi József, Szomory Oszkár, Messer Sándor, Mózer István, Oroszhegyi Károly
Nyelv magyar
Székhely Arad

TörténeteSzerkesztés

Aradon 1950. december 21-től a Ceauşescu-diktatúra bukásáig megjelent napilap, Arad tartomány (majd Arad város és rajon, később Arad megye) pártbizottságának és néptanácsának napi- (1972–74 között heti)lapja. Elődje az 1945. április 28-án Palásthy József szerkesztésében indult, majd Balla Károly és Korda István szerkesztette Jövő volt, amelynek évfolyamszámozását is átvette. Főszerkesztője 1952–53-ban Kolozsvári Piroska, utána Kolozsvári Tibor (1953–56), majd Soós Elek (1956–57) (az ő nevük nincs feltüntetve), utánuk Péterfi Rozália (1958–82), majd Mórocz Tibor (1982–89), korábban szerkesztőségi főtitkár, illetve főszerkesztő-helyettes. Belső munkatársai voltak az 1950-es évek elején Korda István, Orosz Irén, Pintér Lajos, illetve a későbbiekben is: Serényi József, Szomory Oszkár, Török István, Rudas Aladár, Péterfi Árpád, Messer Sándor, Weinberger István; az 1980-as években Kilin Sándor, Mózer István, Oroszhegyi Károly.

Mint napi (illetőleg heti)lap, nyomon követte Arad és környéke erőltetett ipari fejlődését, a mezőgazdaság kollektivizálását, amelyekről többnyire sematikus, hurrá-optimista cikkeket, tudósításokat közölt. Később a napi eseményekkel kapcsolatos politikai anyag mellett egyre nagyobb teret kaptak az embereket mindennapjaikban foglalkoztató kérdések (Ember és közösség c. rovatában), a gazdasági élet időszerű problémái (Gazdasági élet), az ifjúságot érdeklő témák (Ifjúsági Antenna), de bemutatta a tudományos és műszaki haladás eredményeit is (Tudomány, technika rovat), s igyekezett a szélesebb érdeklődést kiváltó témaköröket is felölelni (Lányok, asszonyok, Család és Iskola rovatok). Hetente megjelenő Művelődés c. oldalán az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör és a zerindi Olosz Lajos Irodalmi Kör íróinak, tollforgatóinak írásait, a két kör életének eseményeiről szóló beszámolókat közölte.

Külön egész oldalas összeállításokkal jelentkezett – főképp évfordulók alkalmával – Petőfi Sándor, Ady Endre, Tóth Árpád, ill. Mihai Eminescu és mások életét és munkásságát bemutatva. A helyi népköltészeti gyűjtőmunka támogatására több alkalommal közölt egész oldalas összeállításokat Apáczai Bölöni Sándor és Gulácsi Zoltán pécskai, tornyai és nagyvarjasi, ill. Csanádi János Körös-közi gyűjtéseiből. Arad irodalmi és történelmi múltjára vonatkozó értékes adalékaival gyakran jelentkezett a Vörös Lobogóban Ficzay Dénes. 1979–83 között hétvégi számaiban rendszeresen jelent meg a Sorsok – emberek c. riportsorozat, színvonalas, a kor emberi sorsait bemutató, érdekes társadalmi kérdéseket felvető írásokkal a legjobb munkatársak tollából.

Több pályázatot is hirdetett az ifjú tollforgatók bátorítására, s e célból patronálta az Ifjú Riporterek Körét is. Az 1989-es változás utáni fiatal újságírógárda nem egy tagja járta inaséveit ebben a körben, s kapott teret első írásainak közlésére.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés