Főmenü megnyitása

A Valea Poienii (németül: Hentschelgraben) egy vízfolyás Brassó megyében. A Keresztényhavas északkeleti főgerincén ered, Brassópojána fölött. Átfolyik Brassópojánán, és a Rozsnyói-szoros közelében a Valea Cheii patakba torkollik.

Valea Poienii
RO BV Valea Poienii river 6.jpg
Közigazgatás
Országok Románia
Települések Brassópojána
Földrajzi adatok
Hossz11 km
Forrásszint1342 m
Forrás Keresztényhavas
é. sz. 45° 35′ 28″, k. h. 25° 34′ 09″
Torkolat Valea Cheii
é. sz. 45° 33′ 13″, k. h. 25° 29′ 44″Koordináták: é. sz. 45° 33′ 13″, k. h. 25° 29′ 44″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Valea Poienii témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

VízrajzSzerkesztés

A Valea Poienii Brassópojána üdülőközpontnak és az azt körülvevő magaslatoknak fő vízgyűjtője.[1] 1342 méter magasságban ered, a Drester-tisztás közelében, a Brassópojána fölötti hegyoldalon, majd nyugati, délnyugati irányban folytatja útját.[2] Az 1950-es években az üdülő délnyugati részén közel 1 hektáros mesterséges tóvá duzzasztották, ahol úszni és csónakázni lehetett;[1] később ennek partján létesítették a Miorița komplexumot, majd 2006-ban a tó egy részét feltöltötték, és itt építették fel az Aurelius szállodát.[3] Ezután két kilométeren át egy festői völgyben folyik, fenyvesekkel borított domboldalak között, majd a Poiana Aviatorilor közelében egyesül a Braniste-domb közelében eredő Üvegvölggyel (románul Valea Sticlăriei, németül Glasergraben).[4]

A következő két kilométeren egy mészkőbe vágott vadregényes szurdokban kanyarog, melyet Ördögároknak (románul Râpa Dracului, németül Teufelsgraben) neveznek. A kanyon kijáratánál egy tisztáson elhagyatott erdészház áll; itt több turistaút találkozik. Innen dél felé folyik egy lankás völgyben (németül Auseifental, azaz Szappanos-völgy), áthalad még egy szurdokon (németül Schatzgraben, azaz Kincses-árok), és átszeli Cheișoara üdülőtelepet. Ezután délnyugati irányba kanyarodik, majd beletorkollik a Valea Cheii patakba, melynek vize végső soron a Barcába ömlik.[4][5]

A Valea Poienii több patakot fogad magába. Állandó vízhozamú mellékvizei a már említett Üvegvölgy, a Pisiac-tető alatt eredő Pârâul lui Isac, a Vanga Mare-t és Vanga Mică-t egyesítő Groapa Lungă, a Keresztényhavas-csúcs közeléből lesiető Groapa de Aur, és a Bálványkő alatt eredő Valea Boaru.[2]

ÉrdekességekSzerkesztés

  • A Brassópojána és a torkolat közötti szakaszt végigköveti a kék sávval jelölt turistaút. Az Ördögárokban hosszabb szakaszokon a mederben kell menni, és magas vízhozamnál (például olvadásnál) nem járható.[5]
  • A Valea Poienii alsó folyása és a Groapa de Aur mellékvölgy mentén forgatták a Hideghegy amerikai film egyes jeleneit.[6]
  • Orbán Balázs 1868-ban Valye Encseluj néven említi,[7] mely a német Hentschelgraben elnevezés román átvétele. A Maetz Károly királyi mérnök által készített 1876-os térképen Kis folyó néven jelenik meg.[1]

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Bălteanu 14–19. o.
  2. a b Diaconu, Constantin; Stănculescu, Sorin. Rîurile României. Bukarest: Institutul de Meteorologie și Hidrologie (1971) 
  3. Lacul din Poiana Brașov”, Gândul, 2006. június 30. (Hozzáférés ideje: 2017. július 2.) 
  4. a b Wachner 42. o.
  5. a b Postăvaru. Bukarest: Editura Sport-Turism, 80–82. o. (1980) 
  6. Gherman, Dorin: Porțile de Piatră. alpinet.org, 2007. október 31. (Hozzáférés: 2017. július 2.)
  7. Orbán Balázs. XXI. A Keresztyén-havas, A Székelyföld leírása, VI. Barczaság. Pest: Ráth Mór (1868) 

ForrásokSzerkesztés

  • Bălteanu: Bălteanu, Dan; Băcăințan, Nicolae. Poiana Brașov (román nyelven). Bukarest: Editura Sport-Turism (1983) 
  • Wachner: Wachner, Heinrich. Krostadter Heimat- und Wanderbuch (német nyelven). Brassó: Wilhelm Hiemesch (1934)