Varga Oszkár (vegyész)

(1873–1947) vegyész, mikrobiológus, növényfiziológus

Varga Oszkár (Temesvár, 1873. szeptember 8.Budapest, 1947. november 20.) kémikus, mikrobiológus, növényfiziológus.

Varga Oszkár
SzületettVarga Oszkár Ede Lőrinc
1873. szeptember 8.[1][2]
Temesvár[2]
Elhunyt1947. november 20. (74 évesen)[3]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaSpeidl Vilma
(h. 1915–1933)[4]
Till Anna
(h. 1935–1947)[5]
Gyermekeiegy gyermek:
Varga Vilmos Miklós Oszkár (1915–1994)
Foglalkozása
  • kémikus
  • mikrobiológus
  • plant physiologist
  • egyetemi oktató
Tisztségemagyar királyi fővegyész
IskoláiGrazi Egyetem (1894–1896)
Halál okaszívizombántalom
SírhelyeFarkasréti temető (26/2 parcella, 13. sor, 2. sír (felszámolták))[6]
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Varga Lőrinc és Roy Janka fiaként született. Egyetemi tanulmányait Budapesten, majd a grazi és bécsi egyetemeken végezte, 1899-ben lett bölcsészdoktor. 1898-ban az Országos Chemiai Intézet és Központi Vegykísérleti állomáshoz került „górcsövezőnek”, utóbb ennek főigazgatója lett. Intézetvezetői munkája mellett mikrobiológiát tanított a Műegyetemen (itt asszisztense Boros Ádám volt)[7] és 1923 és ’31 között botanikát az Állatorvosi Főiskola Növénytani Tanszékén.[8] 1933-ban ment nyugdíjba.

Kiemelt kutatási területe volt a korában nagyon elterjedt élelmiszer-hamisítások vizsgálata.

Főbb munkái szerkesztés

  • Új módszerek az alkalmazott mikroszkópia köréből (előadás, 1902)
  • Festett paprikapor kimutatása górcső segélyével (Kísérletügyi Közlemények, 1900)
  • Uj módszerek az alkalmazott mikroszkópia köréből (Természettudományi Közlöny és Növénytani Közlemények, 1902)
  • Hántolt rizs. Felelet a kir. magy. természettudományi társulathoz intézett 1905. évi 38. sz. kérdésre (Természettudományi Közlöny, 1905)
  • Mykologiai tanulmány a kender és a len áztatásáról (Csókás Gyulával, Kisérletügyi Közlemények, 1910)
  • Beiträge zur Kenntniss der Beziehungen des Lichtes und der Temperatur zum Laubfall (Österreich Botan. Zeitschrift, 1911)
  • Az üszökspóratartalmú korpákról és az üszökspórák mennyiségének meghatározásáról (1913)
  • Bacterium coli okozta sajtmérgezés. (1937)
  • Kísérletek élelmiszereknek ultrarövid elektromos hullámokkal való konzerválására (1937)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés