Főmenü megnyitása
A vasi egyik fajtája, a szugiharagami (杉原紙)
Vasikészítés (Isze-vasi)

A vasi (和紙) Japán ősi merített papírja. Általában kozo fából (papíreperfa) készítik, de felhasználják a micumatát illetve a ganpit (bokrok a dephne családból) is. Készítenek belőle sódzsit (japán ajtó), dísztárgyakat, sidéket,[1] játékbabákat, festett és kalligráfiás írástekercseket, lámpaernyőket, díszdobozokat és díszszelencéket is.

Tartalomjegyzék

EredeteSzerkesztés

A japánok a papírkészítés mesterségét az i. sz. 7. században importálták Kínából. Több, mint 1000 éven át a kézi készítésű vasi-papír volt a japánok egyedüli papírfajtája. A 19. század második felére tehető a japán papírgyártás fénykora. Körülbelül ezer virágzó papírüzem működött az országban. Az ipari forradalom beköszöntével a vasikészítés hanyatlani kezdett. De a merítettvasipapír-készítés hagyományát művészeti értéke miatt még ma is ápolják.

KészítéseSzerkesztés

A nyersanyagot először rostos péppé zúzzák (a kozo fát vagy a ganpi illetve a micumata bokrokat). Ez fáradságos munkafolyamat. Először jól összetörik majd gőzölik, forgácsolják, áztatják és végül hántolják. Az így keletkező pépet vízzel keverik össze és hagyják, hogy a rostok jól fellazuljanak. Ebbe a rostokkal teli vizes elegybe finom lyukú szitát merítenek. A szitát miután kiemelik, a vizet lecsurgatják és a szitán fennmarad a finom rostszál, s ezen rostszálak összetapasztása után elkészül a vasi-papír. Annak érdekében hogy jó minőségű vasi-papírt kapjanak, a szitát többször merítik bele a vízbe. A nedves papír összetapadásának megakadályozása céljából egy síkos, tororónak nevezett anyagot tesznek a vízbe, mely a hibiszkusz egyik fajtájának a gyökeréből készül. Ez az adalékanyag a víz viszkozitását is növeli lassítva a víz átszivárgását a szitán. Ez a rostok szövetképződése szempontjából kedvező.

Régebben a papírlapokat egyenként terítették ki az asztalokra és a napon szárították. Bár ez a módszer még ma is használatos, a legtöbb vasigyár forró rozsdamentes acéllemezen szárítja a papírt.

A vasi felhasználása a japán művészetbenSzerkesztés

Ízléses virágok, fák, madarak, tájképek és egyéb díszítő elemek képei készülnek vasicsíkok összeragasztása által. Híres japán művészeknek, mint például Hirosigének és Hokuszainak vasira készített mély nyomtatású jelenetei világhírűek. Vasi használatos a nihongának nevezett, másik fajta festőművészetben is. Porrá őrölt kő és színes üvegpor vizes pépkeverékét ecsettel felviszik az 1,8 négyzetméteres vasi-papírra, melyet kimondottan erre a célra készítettek.

Vasi a modern korbanSzerkesztés

Az 1960-as években, amikor Japán gazdasági fejlődése csúcsán volt, a vasi készítése hanyatlani kezdett. Mindez azért, mert a mesterember-utánpótlás megcsappant és a társadalom kezdett áttérni a szintetikus anyagok használatára. Az 1980-as évektől a vasikészítés kezdett újraéledni, de nem érte el hajdani fénykorát.

ForrásokSzerkesztés

  1. 紙垂(しで)の作り方について教えてください (japán nyelven). jinja.jp. [2017. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 7.)
  • Ébredjetek folyóirat 1992. január 8-i száma. Kiadó: Watchtower Bible and Tract Society of New York.