Veér András

(1939–2006) magyar orvos, ideg- és elmegyógyász
(Veér András-díj szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 23.

Veér András (Győr, 1939. július 23.Budapest, 2006. január 9.), orvos, ideg- és elmegyógyász.

Veér András
Született1939. július 23.
Győr
Elhunyt2006. január 9. (66 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Orvostudományi Egyetem (–1964)
Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet
12. igazgató főorvosa
Hivatali idő
1986 2002
ElődTariska István
UtódNagy Zoltán
SablonWikidataSegítség

Szakmai pályája

szerkesztés

1964-ben végzett a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Két évig katonaorvos volt, majd 1967-től a SOTE Pszichiátriai Klinika gyakornoka, tanársegédje és adjunktusa. 1981-től az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézet pszichiátriai osztályvezető főorvosa, 1983-tól főigazgatóhelyettese, 1986-tól főigazgató főorvosa az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetté (OPNI) átalakult intézménynek.

A Pszichiátriai Szakmai Kollégium tagja. 1988-ban megalakított a Magyar Orvosi Kamarát, melynek 1989-től 1991-ig első elnöke volt.

1993-ban a Demokratikus Charta szóvivője. 1994-től 1998-ig a Népjóléti Minisztériumban a mentálhigiénia miniszteri biztosa, 1997–1998-ban a Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság elnöke, 2002-ben a miniszterelnök tanácsadója, majd miniszteri biztosként felügyelte az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, az Alkohológiai Intézetet és a kábítószer-problémákat. 2003 közepétől az Országos Személyügyi Kollégium vezetője.

Veér András a kotyelnyicsi elmegyógyintézetben találta meg Toma Andrást, a Szovjetunióban raboskodó utolsó magyar hadifoglyot, akit 2000. augusztus 11-én hazahozatott Magyarországra.

Politikai, közéleti szerepvállalása

szerkesztés

19921996-ig a Köztársaság Párt alelnöke, ügyvezető alelnöke, 199395-ben a Demokratikus Charta szóvivője. 1994-ben a Köztársaság Párt, 1998-ban a Szabad Demokraták Szövetsége, 2002-ben a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőjelöltje.

199798-ban az Országos Gyermekvédő Liga elnöke, 2000-től a Szalmaszál a Hajléktalanokért Közhasznú alapítvány kuratóriumának elnöke volt.

Több könyvében is szót emelt a szcientológia ellen.

Emlékezete

szerkesztés

Halála után tiszteletére alapították meg a Veér András Alapítványt, amely a Veér András-díjat osztja ki a lelki egészség ügyéhez kiemelkedő erőfeszítésekkel hozzájáruló honfitársainknak. Az első díjazott (2006-ban) Topolánszky Ákos református lelkész volt.[2][3] 2007-ben Anginé Szántó Ibolya művészetterapeuta,[4] 2008-ban pedig Kerényi Mária, a Zöld Kakas Mentálhigiénés Líceum alapítója nyerte el a kitüntetést.[4] 2009-ben Iványi Gábor lelkész volt a díjazott.[4] 2010-ben Muszbek Katalin, a Magyar Hospice Alapítvány igazgatója kapta a díjat.[4][5]

  • A kábítószer kihívása (1992)
  • Bolondok (űr)hajója – a szcientológia titkai, avagy: a Föld a Naprendszer elmegyógyintézete? (1999) ISBN 9630390760
  • Magyarország a szcientológia (pók)hálójában (2000) ISBN 9789630030359
  • Az alkoholizmus: népbetegség (2000)
  • Alternatív drogstratégia (2000)
  • A dohányzás rabságában (2000)
  • Fortuna szekerén…: Szerencsejáték-kultúra a magyar társadalomban és a játékszenvedély-betegség. Animula, (2000)
  • A halál enciklopédiája (2001)
  • A szcientológia mocsarában: dokumentumok és következtetések (2001) Veér András, Erőss László. ISBN 963-00-6506-1
  • A magyar beteg (2002)
  • Tébolykeringő (2002)
  • 22 év a Lipótmezőn (2003)
  1. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
  2. [1][halott link]
  3. [2]
  4. a b c d Lélekemelő pszichiátriai magazin, 2011. február (III. évfolyam 1. szám), p. 26.
  5. [3]