Veck

Veck románul: Escu, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Veck (Escu, Wetzendorf)
Veck környékének látképe
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Község	Récekeresztúr
Rang	falu
Községközpont	Récekeresztúr
Irányítószám	407485
SIRUTA-kód	59194
Népesség
Népesség	28 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	- (2011)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 07′ 43″, k. h. 23° 31′ 43″47.128552, 23.528735
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Csákigorbótól délkeletre fekvő település.

Nevének eredete

Neve a szláv vjecha, vjeks szóból származik, melynek magyar jelentése: cserje, cserjés.

Története

Veck nevét 1378-ban említette először oklevél Vrock néven, ekkor adományozta a király a reá szállt birtokot Bebek Györgynek és Imrének.

Későbbi névváltozatai: 1511-ben Weech, 1561-ben Wechk, 1589-ben Veszk, 1591-en Vechke (Kádár VI. 79), 1760−1762 között Veczk, 1808-ban Veczk, Wetzendorf, Jeczk, 1913-ban Veck.

1470-ig Pelsőczi Pálnak Imre vajda fiának birtoka, kinek kihaltával Dengelegi Pongrác János, mint Almásvára tartozékát kapta.

1625-ben Csáki István és Gorbói György a birtokosai. 1631-ben pedig Kolozsvár városa, Csáky Istvánné s Fekete János birtoka volt.

1696-ban Veczk török hódoltság alatt levő falu volt.

1745-ben gróf Mikes István, 1771–1788-ig pedig a kolozsvári római katolikus plébánia birtoka volt, melytől 1795-ben a helységet Kolozsvár városa magához váltotta.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.

1910-ben 346 lakosából 11 németnek, 332 románnak vallotta magát. Ebből 12 görögkatolikus, 323 görög keleti ortodox, 11 izraelita volt.

Források

• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között