Velociraptor mongoliensis

dinoszaurusz, fosszilis hüllőfaj

A Velociraptor mongoliensis egy Theropoda dinoszauruszfaj, a Velociraptor típusfaja.

Velociraptor mongoliensis
Evolúciós időszak: késő kréta, 75–71 Ma
A Velociraptor mongoliensis felállított csontváza
A Velociraptor mongoliensis felállított csontváza
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Theropoda
Alrendág: Deinonychosauria
Család: Dromaeosauridae
Alcsalád: Velociraptorinae
Nem: Velociraptor
Faj: V. mongoliensis
Tudományos név
Velociraptor mongoliensis
Osborn, 1924
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Velociraptor mongoliensis témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Velociraptor mongoliensis témájú kategóriát.

Ez az egyik legismertebb dinoszaurusz. Sikerét az Őslényparknak köszönheti, melyben a Tyrannosaurus rex mellett ez a faj is főszerepet kapott. Egy értékes, és páratlan fosszília egy Velociraptor mongoliensis, és egy Protoceratops andrewsi küzdelmét örökítette meg. Elsőnek Osborn készített róla leírást Ovoraptor djadochtari néven.[1]

Leírása szerkesztés

Az állat 2,07 méter hosszú volt, csípőmagassága 0,5 méter. Tömege 15–19,7 kilogramm lehetett. 2007-ben, Alan Turner, Peter Makovicky és Mark Norell őslénykutatók, kollégáikkal együtt tollszár csomókról számoltak be egy Mongóliából előkerült jól megőrződött Velociraptor mongoliensis mellső lába esetében, igazolva a tollak jelenlétét ennél a fajnál.[2] Hátcsigolyák és a hozzá csatlakozó bordák keskeny törzset képeztek. A medenceöv köti össze gerincoszlopot a hátsó végtagokkal. Ezért tökéletes összhangban van a többi résszel. A hosszú szeméremcsont messzire előrenyúlik, így lehetségessé válik a helyváltoztatásban szerepet játszó izmok megtapadása is. Villacsontja erősen nyitott „V” alakot mutat. Keskeny törzse, és kecses hátsó lábai azt mutatják, hogy a futáshoz alkalmazkodott. A combcsontja erős, de rövidebb mint az alsó rész, amely a lábtővel együtt megnyúlt, így a lépés hossza is megnő. Hátsó lábai második ujjai módosultak. Ezen ujjakon nagy karmok helyezkedtek el. (E módosulat a dromaeosaurusok jellegzetességei.) E karmok visszahúzhatók voltak, és 180°-ban el tudtak fordulni. A második lábujj csontszerkezete lehetővé tette, hogy az állat mindig felemelve tartsa karmát. A farokcsigolyák nyúlványai különlegesen megnyúltak. Belőlük alakult ki a merev rácsozat, amelyre az izmok tapadtak. Futás közben a Velociraptor mongoliensis farka kormányként szolgált, és egyensúlyban tartotta az állatot. Nyakának jellegzetessége az S alakú görbület. Koponyája egyedülálló. „Lapos”, elnyúlt koponyája kétoldalt, az orr- részén enyhén homorú, és ebben különbözik a többi Dromaeosauridae-ától. A koponyán található különféle üregekben a harapáshoz szükséges izmok tapadtak meg. Fogai hátra hajlottak, és az élük recézett volt. A tudósok feltételezik, hogy kisebb csoportokban élt, és csoportosan vadásztak. A Velociraptor mongoliesist gondos szülőnek gondolják, bár erre utaló fosszíliákat még nem találtak.

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Osborn, H.F. (1924). „The discovery of an unknown continent”. Natural History 24, 133–149. o.  
  2. Turner, A.H., Makovicky, P.J.; Norell, M.A. (2007). „Feather quill knobs in the dinosaur Velociraptor”. Science 317 (5845), 1721. o. DOI:10.1126/science.1145076. PMID 17885130.  

Források szerkesztés