Wikipédia

Verbanya

község Horvátországban
Ez a szócikk a horvátországi Verbanya településről szól. Hasonló címmel lásd még: Vrbanja (egyértelműsítő lap).

Verbanya[2] (horvátul: Vrbanja) falu és község Horvátországban Vukovár-Szerém megyében. A községhez Sályi (Soljani) és Sztrosince (Strošinci) települések tartoznak.

Verbanya (Vrbanja)
A római katolikus plébániatemplom
A római katolikus plébániatemplom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVukovár-Szerém
KözségVerbanya
Jogállásközség
Irányítószám32254
Körzethívószám+385 032
Népesség
Teljes népesség2870 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság80 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 59′, k. h. 18° 56′Koordináták: é. sz. 44° 59′, k. h. 18° 56′
Verbanya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Verbanya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Vukovártól légvonalban 41, közúton 48 km-re délre, a Nyugat-Szerémségben, a Bázaköz nyugati részén, az ún. Cvelferija területén, a Szpacsva-síkon fekszik. A község teljes területe 191 km2, melyből 54% erdő, főként kocsányos tölgy. A megye egyik legsíkabb területe, melynek a legnagyobb kiemelkedése is csak mintegy 3 méter.

Története szerkesztés

A rendkívül termékeny talajnak, a kedvező éghajlati viszonyoknak, a természet gazdagságának és a jó közlekedési helyzetnek köszönhetően ez a terület ősidők óta lakott. A népsűrűséget egyedül a déli részén található, vizes élőhelyekben gazdag tölgyerdők befolyásolták. 2013-ban a Zsupanyai Városi Múzeum munkatársai a Southamptoni Egyetemmel együttműködésben Andreja Malovoz, dr. Sandy Budden és Hrvoje Tkalac vezetésével régészeti feltárásokat végeztek a Verbanya közelében fekvő Purić-Ljubanj lelőhelyen,[3] ahol 117 érintetlen és egy bolygatott késő bronzkori temetkezést találtak.[4] A középkori települést „Possesio Werbanya” néven 1443-ban említi oklevél.[5] A török 1536-ban szállta meg és 1691-ig volt török uralom alatt.

A 18. század elején Boszniából érkezett katolikus sokácok települtek be. Kamarai birtok volt, majd a vukovári uradalom része lett. A katonai határőrvidék megszervezésekor Mária Terézia rendelete alapján 1745-ben elhatárolták a katonai közigazgatás alá vont területeket. A falu a Péterváradi határőrezred katonai igazgatása alá került. Lakói a katonai igazgatás teljes megszüntetéséig határőrök voltak, akik 16 és 60 életévük között kötelezve voltak a császári hadseregben a katonai szolgálatra. Részt vettek a Habsburg Birodalom szinte valamennyi háborújában. 1808-ban a Péterváradi határőrezred katonai igazgatása alól átkerült a Bródi határőrezredhez,[6] annak is a 12. Drenóci századához. Azóta nevezik az egykori 12. század területét Cvelferijának.[7] A katonai közigazgatást 1873-ban megszüntették, majd területét 1881-ben Szerém vármegyéhez csatolták.

Az első katonai felmérés térképén „Verbania” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Verbanya” néven szerepel.[8] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Verbanya” néven 262 házzal, 1281 katolikus és 46 ortodox vallású lakossal találjuk.[9] A 19. század végén német, magyar, szlovák és ruszin családok vándoroltak be.

A településnek 1857-ben 1465, 1910-ben 2691 lakosa volt. Szerém vármegye Zsupanyai járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 69%-a horvát, 6-6%-a szerb és német, 4-4%-a szlovák és magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. A horvát függetlenségi háború idején a falut megszálló szerbek mindent leromboltak. A lakosság elmenekült, csak 1997-ben térhetett vissza a száműzetésből és kezdhetett hozzá a teljes újjáépítéshez. A falunak 2011-ben 2203, a községnek összesen 3940 lakosa volt.

Népessége szerkesztés

Lakosság változása[10][11]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.465 1.710 1.905 2.841 2.996 2.691 2.568 2.625 2.983 3.440 3.722 3.740 3.412 3.138 2.952 2.203

Gazdaság szerkesztés

A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás.

Nevezetességei szerkesztés

  • Szűz Mária Legszentebb Neve tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1828-ban épült.
  • Zvjezdangrad török erődjének maradványai a Soljani melletti erdőben a Studva-patak partján. Az erőd maradványai ma is láthatóak, de hozzá vezető út hiányában csak gyalogosan érhető el, mivel az erőd körüli területet nem tisztították meg. Az erődöt három oldalról a Studva medre, a negyedik oldalon földsánc övezi. A Zsupanyai Városi Múzeum munkatársai végeztek itt ásatásokat, melyek során falmaradványokat, boltozatokat találtak. Az erőd két építési fázisát azonosították. A mozgatható leletek között középkori kerámiákat, csontokat és fémleleteket találtak.
  • A falu központjában található raktárépületet[12] a Gašparac család építette a 19. század végén gabonafélék tárolására. Az épületet tárolóhelyként használták egészen az 1980-as évekig, amikor múzeummá és galériává alakították át. Az épület a korabeli ipari építészet jellemzőivel rendelkezik, megőrizve a mai napig eredeti formáját.
  • Szent Nikola Tavelić tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1975 és 1976 között épült.

Kultúra szerkesztés

  • KUD „Posavac” Vrbanja kulturális és művészeti egyesület
  • „Possesio Werbanya 1443” kultúregyesület
  • „Poticaj” Vrbanja nőegyesület

Oktatás szerkesztés

A település első iskolája 1831-ben nyílt meg a Bródi ezred parancsnokságának rendeletére. 1873-tól négyosztályos horvát tannyelvű községi népiskolává alakult. 1988-ig a településen két általános iskola működött: az egyiket a helyiek Stanicának nevezték, mivel a Kolodvroska (ma Josip Bačoka) utcában állt, míg a másik Soljaniban működött. Ezt 1830-ban alapították és a 20. század elején bővítették négyosztályosra. A községi iskola ma Mara Švel-Garmišek nevét viseli.

Sport szerkesztés

  • Az NK „Vrbanja” labdarúgóklubot 1930-ban alapították.
  • SRU „Spačva” Vrbanja sporthorgász egyesület

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ A név a szláv „vrba” = fűzfa főnévből származik, nincs köze sem a „vér”, sem a „bánya” magyar főnevekhez.
  3. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6828.
  4. ↑ Hrvatski arheološki godišnjak 10/2013.[halott link] (hozzáférés 2020.07.01.)
  5. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
  6. ↑ Melynek akkor már Vinkovce volt a székhelye
  7. ↑ A német zwölf = tizenkettő számnév után.
  8. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...730. o.
  9. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 185. o.
  10. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  11. ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
  12. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6800.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Verbanya&oldid=26840650”