Verunić
Verunić (olaszul: Verona) falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Salihoz tartozik. A helyi dialektusban a falura a „Verona” név használatos, a helyieket pedig verunke, illetve verunjaninak nevezik.
| Verunić | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Sali |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23 287 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 54 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 5 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 08′ 35″, k. h. 14° 51′ 25″44.143189°N 14.856980°EKoordináták: é. sz. 44° 08′ 35″, k. h. 14° 51′ 25″44.143189°N 14.856980°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésZárától légvonalban 30 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 33 km-re, közúton 41 km-re északnyugatra a Dugi-sziget északnyugati részén, a Čuna-öbölben, Veli Rattal szemben fekszik. A Čuna-öblöt egy keskeny csatorna köti össze a jóval nagyobb Pantera-öböllel. A rendezett parton két kikötő található: a verunići mező földjeitől északra fekvő "Lokve" és keleten a Soline irányában fekvő "Lučica".
Története
szerkesztésA falu területe a sziget többi részéhez hasonlóan Zárához tartozott, majd 1409-től a várossal együtt a Velencei Köztársaság része lett. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. Dugi otok 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1880-ban 77, 1910-ben 48 lakosa volt. Az első világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es évektől a több munkalehetőség miatt sok fiatal vándorolt ki, illetve költözött a nagyobb városokba. Sok verunići származású lakos él Zárán kívül Biograd na Morun, Splitben, Fiumén, Porečen, Zágrábban, külföldön pedig Németországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban és Ausztráliában is. A falunak 2011-ben 40 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal, halászattal és újabban egyre inkább turizmussal foglalkoznak.
Gazdasága
szerkesztésA közeli termékeny mezőn kerti kultúrnövényeket és olívabogyót termesztenek. A faluban két üzleti vállalkozás működik: az „Apartmani Gorgonia” és az „Api-Commerce” (mézfeldolgozó). A nyári turistaszezonban Sali község turisztikai irodájának helyi irodája is kinyit. Nyáron egy étterem (DiM) és az Apartmani Gorgonia vállalkozás boltja üzemel a településen.
Lakosság
szerkesztés| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 77 | 49 | 61 | 48 | 0 | 103 | 99 | 105 | 97 | 80 | 0 | 0 | 57 | 40 |
(1857-ben, 1869-ben, 1921-ben, 1981-ben és 1991-ben lakosságát Veli Rathoz számították.)
Nevezetességei
szerkesztés- Kármelhegyi boldogasszony tiszteletére szentelt templomát 1697-ben építették. Mellette régi temető található.
- Védőszentjének ünnepén minden év július 16-án fesztivált tartanak.
- Közvetlen közelében fekszik festői a Sakarun-öböl, amelynek homokos strandja sok turistát vonz ide. Hosszúsága mintegy 800 méter, mélysége a parttól 250 méterre 3 és fél méter. Strandja kis gyermekes családoknak is kiválóan alkalmas.
- A Dugi-sziget északnyugati része Verunić-csal együtt védett tájképű terület, amelyet az indokol, hogy öbleivel, félszigeteivel, szorosaival és egyedülálló panorámájával a zárai szigetvilágnak ez az egyik legszebb és legérdekesebb része. Ehhez hozzájárul a jellegzetes mediterrán növényzet, macchiából és alacsony növésű fenyőfélékből álló bozótos, ligetes erdőségeivel. A tenger alatt is számos gázló és zátony található egyedülálló növény- és állatvilággal.
További információk
szerkesztés- Sali község hivatalos oldala (horvátul)
- Dugi otok turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Zára turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
- Verunic turistainformációk (magyarul)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Verunić című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
