Vető József
Vető József (született Vettermann) (Budapest, 1910. április 25. – Budapest, 1977. október 24.) magyar újságíró, szerkesztő.
| Vető József | |
| Született | Vettermann József 1910. április 25. Budapest |
| Elhunyt | 1977. október 24. (67 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Abonyi Márta (h. 1936–?) |
| Szülei | Guttmann Gizella Vettermann István |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti VII. kerületi Magyar Királyi Állami Madách Imre Gimnázium (1920–1928) |
| Kitüntetései | Rózsa Ferenc-díj (1962) |
| Sírhelye | Új köztemető |
Életpálya
szerkesztésVettermann István ruhaszabász és Guttmann Gizella (1889–1937) fiaként született.[1][2] Anyai nagyszülei Guttmann Ábrahám és Hahn Janka voltak. A Madách Imre Gimnáziumban érettségizett (1928). Már diákkorában publikált a Sporthírlapban, négy éven át a lap tudósítója is volt. 1936. június 10-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött dr. Abonyi Tibor és Sebő Mária lányával, Mártával.[3] A Nemzeti Sportnál is alkalmazták, de a faji törvények miatt 1939-ben elbocsátották. Katonaság, szökés és hadifogság után 1948-ban került haza, rövidesen a Népsport munkatársa lett. 1950 és 1968 között a Szabad Nép, illetve a Népszabadság munkatársa, szerkesztő bizottsági tagja volt. Tudósított többek között az 1954-es labdarúgó világbajnokságról is. 1968-tól 1974-ig a Tükör című hetilap főszerkesztője, 1969–1970-ben a Magyar Sakkélet szerkesztőbizottságának elnöke. 1958-tól 1977-ig a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elnökségi tagja volt. A Újságírók Szanatórium Egyesületének (ÚSZE) alelnöke volt.
Az 1930-as években a sportélettel kapcsolatos, gyakran szatirikus hangvételű glosszaírás egyik úttörője a magyar sajtóban. 1945 utáni évtizedekben elsősorban belpolitikai glosszákat, jegyzeteket írt. A Népszabadságban 17 éven át, haláláig vezetett Emberek és esetek című rovatában meghonosította a néha csak néhány soros, axiómaszerű, de mindig aktualitásokra utaló glosszafajtát. A Tükörben is rovatot nyitott a nagyrészt általa írt, néhány mondatos, csattanós jegyzeteknek. 1972-ben a Magyar Televízió portréfilmet készített róla (az Ólombetűs vallomások sorozatban).
Könyvei
szerkesztés- Vető József–Lukács László: Kalandozás a sportvilágban; Móra, Budapest, 1961
- Sports in Hungary; szerk. Vető József; angolra ford. Butykay István; Corvina, Budapest, 1965
- Bölcsességek könyve. Szállóigék. (1968)
Díjai, elismerései
szerkesztés- Sport Érdemérem arany fokozata (1952)
- Rózsa Ferenc-díj (1962)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1974)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Vettermann Istvánné Guttmann Gizella halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 789/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 11.)
- ↑ Vettermann István és Guttmann Gizella házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 908/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 11.)
- ↑ Vető József és Abonyi Márta házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1015/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 11.)
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Nádori László főszerkesztő: Sportlexikon L–Z – Sport, 1986 – ISBN 963 253 441 7
- Humorlexikon. Szerkesztő: Kaposy Miklós (Tarsoly Kiadó – 2001; ISBN 963 86162 3 7 )