Főmenü megnyitása

Victor Basch

politikus, irodalomtörténész, filozófus

Victor Basch, vagy Basch Viktor, születési nevén Langsfeld Viktor (Pest, 1863. augusztus 18.Franciaország, Neyron, 1944. január 10.) magyar zsidó származású francia filozófus-esztéta, irodalomtörténész, egyetemi tanár. 1926-tól a franciaországi Emberi Jogok Ligájának elnöke. Lányi Ernő zeneszerző testvére.

Victor Basch
Victor Basch (1926)
Victor Basch (1926)
Született Langsfeld Viktor
1863. augusztus 18.
Pest
Elhunyt 1944. január 10. (80 évesen)
Állampolgársága francia
Nemzetisége francia
Házastársa Hélène Basch, szül. Fürth Ilona
Foglalkozása esztéta
Iskolái
  • Lycée Condorcet
  • Párizsi Egyetem
Kitüntetései Mort pour la France
Sírhely nécropole nationale de la Doua
A Wikimédia Commons tartalmaz Victor Basch témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Langsfeld Ernő nagykereskedő és Weisfeller Fanni gyermeke. Nem sokkal születése (és apja halála) után, 1865-ben az anya két gyermekével együtt Basch Raphael újságíróval Párizsba költözött. 1876-ban Weisfeller Fanni (vagy Weisz-Weber) öngyilkos lett. Viktor hivatalosan 1884-ben vette fel nevelőapja Basch nevét.[1]

Victor Basch egyetemi tanulmányait a Sorbonne-on végezte, német nyelvet/irodalmat és filozófiát tanult. 1883-ban (vagy 1885-ben) Budapesten feleségül vette Fürth Ilonát (szül. Pest, 1863–1944)[2] 1885-ben kinevezték egyetemi tanárnak Nancyba, majd 1887-ben Rennes egyetemén a filozófia tanára lett, utóbbi városban közel két évtizedet töltött. Amikor a Dreyfus-ügyet 1899-ben a katonai bíróság Rennes-ben újratárgyalta, egyik vezetője volt a Dreyfust támogató erőknek. A zömmel antiszemita beállítottságú lakosság ellenében is kiállt a törvényesség és a társadalmi igazságosság mellett.

1905 és 1933 között a Sorbonne-on a művészettörténet és az esztétika tanára volt. 1898-ban részt vett a franciaországi Emberi Jogok Ligájának (Ligue des droits de l’homme) megalapításában, melynek 1921-től alelnöki, 1926-tól elnöki tisztét töltötte be. Az 1930-as évek közepén szerepe volt a fasiszta veszély ellen széles összefogást meghirdető Népfront létrejöttében is.

1940-ben, Franciaország északi részének német megszállása után a déli, szabad zónába költözött. A Lyon északi szomszédságában fekvő Saint-Clair negyedben telepedett le. 1944. január 10-én a helyi milicistákból álló különítmény egy Gestapo-tiszt jelenlétében lakásából elhurcolta. Feleségével együtt még aznap este agyonlőtték a Lyontól kb. 10 km-re fekvő Neyronban.

Lyon VII. kerületében teret, számos francia kisvárosban utcát neveztek el róla. Neyronban a gyilkosság helyén emlékművet emeltek; a település főtere és Párizs egyik tere is a házaspár nevét viseli.

Nevezetes munkáiSzerkesztés

 
A Victor-et-Hélène-Basch tér táblája Párizsban
  • L'Esthétique de Kant (Paris, 1896)
  • Poétique de Schiller
  • La Vie intellectuelle à l'étranger
  • L'Aube: proses de guerre (Paris, 1918)
  • Les Origines de l'individualisme moderne
  • Le maître-problème de l’esthétique (1921)
  • L'individualisme anarchiste, Max Stirner (Paris, 1904)
  • Titien (1919)
  • Études d'esthétique dramatique
  • La vie douloureuse de Schumann (Paris, 1926)
  • Les doctrines politiques des philosophies classiques de l'Allemagne, Leibnitz Kant Fichte Hegel (Paris, 1927)
  • Essai d'esthétique de Kant (1936).

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Victor Basch című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés