Főmenü megnyitása

Victor Sjöström (1879. szeptember 20.1960. január 3.), svéd filmrendező, színész, forgatókönyvíró és producer. A XX. század első felének legnagyobb hatású svéd filmese, aki az Egyesült Államokban is dolgozott.

Victor Sjöström
(Victor David Sjöström)
VictorSjostrom.jpg
Született Victor David Sjöström
1879. szeptember 20.
Silbodal, Svédország
Elhunyt 1960. január 3.(80 évesen)
Stockholm Svédország
Állampolgársága svéd
Házastársa Alexandra Stjagoff (1900-1912)
Lili Bech (1913-1916)
Edith Erastoff (1922-1945)
Gyermekei Guje Lagerwall
SzüleiOlof Adolf Sjöström
Foglalkozása filmrendező, színész, forgatókönyvíró, filmproducer,
Kitüntetései National Board of Review Award for Best Actor
Sírhely Norra Bregravningsplatsen (1960. január 9., Kvarter 7A, gravnummer 113)[1][2][3]

A Wikimédia Commons tartalmaz Victor Sjöström témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

1879. szeptember 20-án született Silbodalban, Värmland tartományban. Egyéves korában édesapja, Olof Adolf Sjöström a családjával a New York-i Brooklynba költözött. 1886-ban meghalt édesanyja, ezután visszatért Svédországba, ahol a rokonainál lakott Stockholmban. 17 évesen kezdte el színészi karrierjét amikor egy vándorszíntársulathoz csatlakozott.

A színháztól később átkerült a filmiparba, első filmjét 1912-ben készítette Mauritz Stiller irányítása alatt. 1923-ig 41 némafilmet rendezett Svédországban, ezek közül mára sajnos néhány már elveszett. Egyik leghíresebb munkája az 1921-ben bemutatott A halál kocsisa volt, melynek alapjául a Nobel-díjas Selma Lagerlöf regénye szolgált. A produkció Sjöströmt a legkiválóbb némafilmrendezők soraiba emelte. Legtöbb filmjére jellemző a finom karakterábrázolás, remek történetvezetés és hatásos látványvilág, melyben a svéd táj gyakran kulcsfontosságú szerepet játszik pszichológiai értelemben. Az akkoriban forradalminak számító naturalista hatású filmjeinek hangulatát csak fokozták az eredeti helyszíneken történű felvételek. Ami azt jelentette, hogy a vidéki és falusi jeleneteket nem stúdióban, hanem helyben vette fel.

A hazai sikerei után aláírt egy szerződést Louis B. Mayer hollywoodi stúdiófőnökkel, és Amerikába ment dolgozni. A svéd filmjeiben színészként is feltűnt, de az amerikai munkáiban már csak kizárólagosan rendezéssel foglalkozott. Első Hollywoodban készített filmje az 1924-ben bemutatott Name the Man volt. Ezután még nyolc némafilmet gyártott Amerikában az 1930-as első hangosfilmjéig, olyan korabeli filmsztároknak rendezett, mint: Greta Garbo, John Gilbert, Lillian Gish, Lon Chaney és Norma Shearer.

A hangosfilmek betörésével kényelmetlenül érezte magát, ezért visszatért Svédországba, ahol még további két filmet rendezett az utolsó 1937-ben bemutatott munkájáig, az angol nyelvű és Egyesült Királyságban forgatott Under the Red Robe című drámáig. A következő tizenöt évben Sjöström a színészetre fókuszált. Többször dolgozott együtt Ingmar Bergmannal is. Sjöström volt a producere Bergman első nagyjátékfilmjének, a Válságnak. 1950-ben színészként is játszott A boldogság felé című Bergman filmben, majd hét évvel később 78 éves korában, utolsó, egyben legemlékezetesebb alakítását nyújtotta egy öreg professzor szerepében A nap végében.

1960. január 3-án 80 évesen hunyt el Stockholmban, a fővárosban található Északi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Fontosabb filmjei rendezőkéntSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Norra begravningsplatsen: Berömda personer på S på Norra begravningsplatsen i Solna. (Hozzáférés: 2016. december 18.)
  2. Kungliga och Norra begravningsplatserna: vandringar bland berömda personers gravar, 45
  3. Sjöström, VIKTOR DAVID. SvenskaGravar. (Hozzáférés: 2017. április 24.)

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Victor_Sjöström című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.