Főmenü megnyitása

Villányi Miklós (politikus, 1923–1994)

kántortanító, segédmunkás, politikus, 1923-94

Villányi Miklós (Középtúr, Csehszlovákia, 1923. szeptember 10.Kaposvár, 1994. szeptember 13.) kántortanító és segédmunkás, a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője.

Villányi Miklós
Született 1923. szeptember 10.
Középtúr
Elhunyt 1994. szeptember 13. (71 évesen)
Kaposvár
Foglalkozása a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

ÉleteSzerkesztés

Ifjúkora és politikai pályafutásaSzerkesztés

Willant Henrik kántortanító és Kövesdi Mária gyermeke. Hárman voltak testvérek. Római katolikus vallásban nevelkedett. Az elemi iskolát szülőfalujában, a felvidéki Középtúron végezte. Az ipolysági gimnáziumban érettségizett. Ekkorra már a KALOT tagjává vált, és a szervezet keretén belül 1940-ben elvégezte az érdi népfőiskolát. Szintén ebben az évben kezdte meg tanulmányait az esztergomi érseki tanítóképzőben. A kántortanító képesítés mellett, hitelszövetkezet-vezető és levente-oktatói okleveket is szerzett, de elsősorban a tanítást választotta. 1944-ben Krasznahorkára nevezték ki, de mielőtt elfoglalta volna állomáshelyét, behívták katonának a második világháború miatt. 1946-ban Jákóra helyezték, és az ottani katolikus iskola kántortanítója lett 1949-ig, egyben ő lett a helyi egyházközség képviselő-testületének világi elnöke is.

A közéleti szerepvállalásai után 1947-ben kapcsolódott bele a pártpolitikába, mert képviselő-jelöltséget vállalt a Demokrata Néppárt színeiben. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a Somogy megyei listáról bekerült az Országgyűlésbe. A DNP frakciójának alakuló ülésén ő volt az egyik korjegyző. 1948 januárjában az iskolák államosítása után a parlament illetékes bizottsága összeférhetetlenséget állapított meg tanítói állása miatt, így illetmény nélküli szabadságot kapott.[1]

EmigrációbanSzerkesztés

 
Villányi Miklós sírja a rinyakovácsi temetőben

A demokrata néppárti frakció egy része, élükön Barankovics Istvánnal 1949 elején, Mindszenty letartóztatása után, az emigráció mellett döntött. Villányi február 22-én hagyta el az országot. Először Svájcban telepedett le és gyógyszertárban majd gyári segédmunkásként dolgozott. 1951-ben a kanadai Vancouverbe költözött át. Gumifröccsöntő munkásként, majd műszaki rajzolóként dolgozott. 1974-től a városi egyházközség képviselő-testületi tagja lett, valamint részt vett a Magyar Ház énekkarában.

A magyarországi rendszerváltást követően az újjáalakult Demokrata Néppárt, (mai nevén Kereszténydemokrata Néppárt) az Intézőbizottság tagjává választotta, valamint Barankovics-emlékéremmel tüntette ki. Egy rokonlátogatás alkalmával Kaposváron érte a halál 1994-ben, Rinyakovácsiban temették el.

JegyzetekSzerkesztés

  1. 1948. évi XXXIII. törvénycikk. 1000ev.hu. [2014. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 8.)

ForrásokSzerkesztés