Vilmos Császár Fizikai Kémiai és Elektrokémiai Intézet

A Vilmos Császár Fizikai Kémiai és Elektrokémiai Intézet (Kaiser-Wilhelm-Institut für physikalische Chemie und Elektrochemie) az 1910. október 11-én alapított Vilmos Császár Társaság egyik első kutatóintézete.

Fritz-Haber-Institut der Max-Planck-Gesellschaft
FHI-Eingang-500.jpg

Korábbi neve(i) Kaiser-Wilhelm-Institut für physikalische Chemie und Elektrochemie (1911–1953)
Alapítva 1911
Székhely Dahlem (é. sz. 52° 26′ 55″, k. h. 13° 16′ 59″)
Vezető Hans-Joachim Freund
Elhelyezkedése
Vilmos Császár Fizikai Kémiai és Elektrokémiai Intézet (Berlin)
Vilmos Császár Fizikai Kémiai és Elektrokémiai Intézet
Vilmos Császár Fizikai Kémiai és Elektrokémiai Intézet
Pozíció Berlin térképén
é. sz. 52° 26′ 55″, k. h. 13° 16′ 59″Koordináták: é. sz. 52° 26′ 55″, k. h. 13° 16′ 59″
A Fritz-Haber-Institut der Max-Planck-Gesellschaft weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fritz-Haber-Institut der Max-Planck-Gesellschaft témájú médiaállományokat.
A Vilmos Császár Kémiai Intézet és a Vilmos Császár Fizikai Kémiai és Elektrokémiai Intézet a Thielalle felől. A két épület közötti mellékutca a Faradayweg. Baloldalt Ernst Beckmann, jobboldalt Fritz Haber villája

TörténeteSzerkesztés

1912 végén nyitotta meg kapuit, nem sokkal az első két intézet (a fizikai és a kémiai kutatóintézet) átadása – 1912. október 3. – után. Az intézet a negyed főutcája – a Thielalle – és a Faradayweg sarkán állt; átellenben, a Faradayweg másik oldalán emelkedett a nem sokkal korábban elkészült kémiai intézet; hátrébb a Faradaywegen a fizikai. Tovább a Thielallén, az intézet mellett állt első igazgatója, Fritz Haber villája.

Az intézet a költségvetésnek jóformán egy fillérébe se került (a császár csak a telket adta hozzá); az egészet egy német ipari alapítvány fizette. Gyakorlatilag Haber számára hozták össze egyfajta jutalomként azért, mert sikerült ipari méretekben alkalmazható eljárást kidolgoznia a levegő nitrogénjének ammóniává alakítására – enélkül az addig a chilei salétromra (nátrium-nitrátra) utalt ország háborús időkben képtelen lett volna a földek nitrogén-trágyázására és lőszergyártásra.

Első igazgatója értelemszerűen maga Fritz Haber lett.

1948-ban a Vilmos Császár Társaságot Max Planck Társasággá szervezték át, és az Intézet jogutódja 1953-ban a Max Planck Társaság Fritz Haber Intézete (Fritz-Haber-Institut der Max-Planck-Gesellschaft) nevet kapta. A háborúban megrongálódott épület helyett eredeti helyétől nem messze, a Van't-Hoff-Strassén újat építettek; a jogutód intézet ma ebben üzemel.

Híres kutatóiSzerkesztés

FordításSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés