Főmenü megnyitása

Vilmos Császár Fizikai Kémiai és Elektrokémiai Intézet

A Vilmos Császár Fizikai Kémiai és Elektrokémiai Intézet (Kaiser-Wilhelm-Institut für physikalische Chemie und Elektrochemie) az 1910. október 11-én alapított Vilmos Császár Társaság egyik első kutatóintézete.

Fritz-Haber-Institut der Max-Planck-Gesellschaft
FHI-Eingang-500.jpg

Korábbi neve(i) Kaiser-Wilhelm-Institut für physikalische Chemie und Elektrochemie (1911–1953)
Alapítva 1911
Székhely Dahlem (é. sz. 52° 26′ 55″, k. h. 13° 16′ 59″)
Vezető Hans-Joachim Freund
Vilmos Császár Fizikai Kémiai és Elektrokémiai Intézet (Berlin)
Vilmos Császár Fizikai Kémiai és Elektrokémiai Intézet
Vilmos Császár Fizikai Kémiai és Elektrokémiai Intézet
Pozíció Berlin térképén
é. sz. 52° 26′ 55″, k. h. 13° 16′ 59″Koordináták: é. sz. 52° 26′ 55″, k. h. 13° 16′ 59″
A Fritz-Haber-Institut der Max-Planck-Gesellschaft weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fritz-Haber-Institut der Max-Planck-Gesellschaft témájú médiaállományokat.
A Vilmos Császár Kémiai Intézet és a Vilmos Császár Fizikai Kémiai és Elektrokémiai Intézet a Thielalle felől. A két épület közötti mellékutca a Faradayweg. Baloldalt Ernst Beckmann, jobboldalt Fritz Haber villája

TörténeteSzerkesztés

1912 végén nyitotta meg kapuit, nem sokkal az első két intézet (a fizikai és a kémiai kutatóintézet) átadása – 1912. október 3. – után. Az intézet a negyed főutcája – a Thielalle – és a Faradayweg sarkán állt; átellenben, a Faradayweg másik oldalán emelkedett a nem sokkal korábban elkészült kémiai intézet; hátrébb a Faradaywegen a fizikai. Tovább a Thielallén, az intézet mellett állt első igazgatója, Fritz Haber villája.

Az intézet a költségvetésnek jóformán egy fillérébe se került (a császár csak a telket adta hozzá); az egészet egy német ipari alapítvány fizette. Gyakorlatilag Haber számára hozták össze egyfajta jutalomként azért, mert sikerült ipari méretekben alkalmazható eljárást kidolgoznia a levegő nitrogénjének ammóniává alakítására – enélkül az addig a chilei salétromra (nátrium-nitrátra) utalt ország háborús időkben képtelen lett volna a földek nitrogén-trágyázására és lőszergyártásra.

Első igazgatója értelemszerűen maga Fritz Haber lett.

1948-ban a Vilmos Császár Társaságot Max Planck Társasággá szervezték át, és az Intézet jogutódja 1953-ban a Max Planck Társaság Fritz Haber Intézete (Fritz-Haber-Institut der Max-Planck-Gesellschaft) nevet kapta. A háborúban megrongálódott épület helyett eredeti helyétől nem messze, a Van't-Hoff-Strassén újat építettek; a jogutód intézet ma ebben üzemel.

Híres kutatóiSzerkesztés

FordításSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés