Vilmos Császár Fizikai Kémiai és Elektrokémiai Intézet

A Vilmos Császár Fizikai Kémiai és Elektrokémiai Intézet (Kaiser-Wilhelm-Institut für physikalische Chemie und Elektrochemie) az 1910. október 11-én alapított Vilmos Császár Társaság egyik első kutatóintézete.

Fritz-Haber-Institut der Max-Planck-Gesellschaft
Alapítva	1911
Székhely	Berlin-Dahlem ( é. sz. 52° 26′ 55″, k. h. 13° 16′ 59″52.4485, 13.283)
Vezető	Hans-Joachim Freund
Elhelyezkedése
Vilmos Császár Fizikai Kémiai és Elektrokémiai Intézet Pozíció Berlin térképén
é. sz. 52° 26′ 55″, k. h. 13° 16′ 59″52.4485, 13.283
A Fritz-Haber-Institut der Max-Planck-Gesellschaft weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fritz-Haber-Institut der Max-Planck-Gesellschaft témájú médiaállományokat.

Története

A Vilmos Császár Kémiai Intézet és a Vilmos Császár Fizikai Kémiai és Elektrokémiai Intézet' a Thielalle felől. A két épület közötti mellékutca a Faradayweg. Baloldalt Ernst Beckmann, jobboldalt Fritz Haber villája

1912 végén nyitotta meg kapuit, nem sokkal az első két intézet (a fizikai és a kémiai kutatóintézet) átadása – 1912. október 3. – után. Az intézet a negyed főutcája – a Thielalle – és a Faradayweg sarkán állt; átellenben, a Faradayweg másik oldalán emelkedett a nem sokkal korábban elkészült kémiai intézet; hátrébb a Faradaywegen a fizikai. Tovább a Thielallén, az intézet mellett állt első igazgatója, Fritz Haber villája.

Az intézet alapítása a költségvetésnek jóformán egy fillérébe se került (a császár csak a telket adta hozzá); az egészet egy német ipari alapítvány fizette. Gyakorlatilag Haber számára hozták össze egyfajta jutalomként azért, mert sikerült ipari méretekben alkalmazható eljárást kidolgoznia a levegő nitrogénjének ammóniává alakítására – enélkül az addig a chilei salétromra (nátrium-nitrátra) utalt ország háborús időkben képtelen lett volna a földek nitrogén-trágyázására és lőszergyártásra.

Első igazgatója értelemszerűen maga Fritz Haber lett.

1948-ban a Vilmos Császár Társaságot Max Planck Társasággá szervezték át, és az Intézet jogutódja 1953-ban a Max Planck Társaság Fritz Haber Intézete (Fritz-Haber-Institut der Max-Planck-Gesellschaft) nevet kapta. A háborúban megrongálódott épület helyett eredeti helyétől nem messze, a Van’t-Hoff-Strassén újat építettek; a jogutód intézet ma ebben üzemel.

Híres kutatói

• Herbert Freundlich,
• James Franck,
• Paul Friedlander,
• Rudolf Ladenburg,
• Polányi Mihály,
• Wigner Jenő,
• Farkas László,
• Hartmut Kallmann,
• Otto Hahn,
• Robert Havemann,
• Karl Friedrich Bonhoeffer,
• Iwan N. Stranski,
• Ernst Ruska,
• Max von Laue,
• Gerhard Borrmann,
• Rudolf Brill,
• Kurt Molière,
• Jochen Block,
• Heinz Gerischer,
• Rolf Hosemann,
• Kurt Ueberreiter,
• Alexander Bradshaw,
• Elmar Zeitler,
• Gerhard Ertl.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Fritz Haber Institute of the Max Planck Society című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Richard Rhodes. Az atombomba története, (Eredeti cím: The Making of the Atomic Bomb / publ. Simon and Schuster), Budapest: Park Könyvkiadó, 90–93. o. [1986] (2013). ISBN 978-963-530-959-7