Virgo-halmaz
A Virgo-halmaz szabálytalan galaxishalmaz. A Szűz csillagképben helyezkedik el. A Földhöz legközelebbi galaxishalmaz, távolsága 56 millió fényév.[1] Galaxisok ezrei alkotják. A Messier-katalógusból 16 galaxist tartalmaz, köztük a Sombrerót, a spirális M 100 és a szuperóriás M 87 galaxisokat.
| Virgo-halmaz | |
 | |
| Epocha | J2000.0 |
| Csillagkép | Szűz |
| Rektaszcenzió | J2000.0 |
| Deklináció | 12,72333° |
| Vöröseltolódás | 0,004 |
| Típus | galaxishalmaz |
A Virgo-halmaz távolsága a Hubble-állandó, s ezáltal az egész világegyetem kiterjedésének meghatározásánál játszik jelentős szerepet.
Első leírója, Charles Messier a halmaz akkoriban megfigyelt galaxisait eleinte csillag nélküli ködöknek tartotta, valódi természetüket csak az 1920-as években ismerték fel.[2]
Jellemzői szerkesztés
A halmaz a II. egyenlítői koordináta-rendszerben a 12–13 óra rektaszcenzió és 0–25 fok deklináció (B1950 epocha) határolta, mintegy 140 négyzetfokos területen található: ezt az ablakot de Vaucouleurs határozta meg még 1961-ben, és Virgo-halmaz Területnek nevezik. A halmazt elsőként egy fő csoportosuláshoz délen kapcsolódó kisebb tömörülésre oszthatjuk, mely utóbbit esetenként Virgo II halmaznak is nevezik. A halmaz meglehetősen vegyes, vannak benne spirálgalaxisok és elliptikus galaxisok.[3] Az 50 legfényesebb galaxis kb. 15%-a elliptikus, 10%-a lentikuláris, a többi spirálgalaxis. Összességében a halmazt a törpe elliptikusok nagy száma jellemzi, belőlük 800-nál több van. A halmaz távolságára mérési módszertől függően 17 és 22 Mpc közti érték adódik.
A halmaz tagjait radiális sebességük alapján – amely 3000 km/s-nál kisebb – jól el lehet különíteni a távolabbi objektumoktól. Az átlagos radiális sebesség 1100 km/s, de egyes alhalmazok és egyedi galaxisok ettől jelentősen eltérő sebességgel mozognak. A távolabbi, gravitációs centrum felé mozgó nagy sebességű (akár 1600 km/s) galaxisok Földről mért radiális sebessége negatív, vagyis hozzánk közelednek. Ilyen például az IC 3258 (-517 km/s), M86, M90, M98 (-220 km/s). Hasonlóan a tőlünk leggyorsabban távolodó galaxis az NGC 4388 (2535 km/s), de említhető még az NGC 4168 és M99 is (2324 km/s).
A Virgo-halmaz jelentős gravitációja a közeli kisebb galaxiscsoportokat is vonzza, amit virgocentrális áramlásnak neveznek. Ez a Lokális Galaxiscsoport esetében 100–400 km/s nagyságúra tehető.
A halmaz szerkezete szerkesztés
Az alhalmazok eltérő radiális sebességük alapján különíthetők el.
- Az M87 csoport közepén helyezkedik el a névadó óriás elliptikus galaxis. Rádió- és röntgensugárzása jelentősebb, mint az optikai tartományban észlelhető. Nem pontosan a halmaz középpontjában van, kísérő galaxisaival együtt a tömegközépponthoz képest 200 km/s sebességgel távolodik tőlünk. Anyagkilövellései, gázfelhői, gömbhalmazai részletesen tanulmányozhatók.
- Az előzőtől nem messze található az M86 és csoportja, amely két csoport a megfigyelések szerint közeledik egymáshoz, és kozmikus időskálán nézve most olvadnak össze. Lehetséges, hogy az M49 csoport is részt vesz ebben a folyamatban.
- Az M60 csoport névadó központi elliptikus galaxisa 120 ezer fényév átmérőjű, luminozitása a Napénak 60 milliárdszorosa. A centrumában lévő 2 milliárd naptömegű fekete lyukat elsőként fedezték fel, mint galaxismagot.
- A halmaz legfényesebb galaxisa az M49, 160 ezer fényév átmérőjű és 90 milliárd napluminozitású. Halojában 6300 gömbhalmazt találtak. Kísérőgalaxisaival a Virgo-halmaz kissé délre elhelyezkedő szigetét alkotja.
Meg kell még említeni a halmaz közepén látható Markarian-láncot. Az M84 galaxistól indulva az NGC 4387, 4388, 4413, 4425, M86, 4402, a 4438 és 4435, valamint a 4461 és 4458 párok, továbbá a 4459, 4468, 4474 9–13m-s galaxisok alkotják az M88-cal bezárólag. A megfigyelések szerint ez a lánc a valóságban is egybefüggő képződmény.[4]
A galaxishalmazokból álló szuperhalmazok egyike a Virgo-halmazt és a Lokális Galaxiscsoportot is magába foglaló Virgo-szuperhalmaz.
Galaxisok a Virgo-halmazban szerkesztés
Körülbelül 30 galaxis található a Virgo-halmazban, amik fényesebbek 10,5 magnitúdónál.[5]
|
|
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Mei, Simona; Blakeslee, John P.; Côté, Patrick; Tonry, John L.; West, Michael J.; Ferrarese, Laura; Jordán, Andrés; Peng, Eric W.; Anthony, André; Merritt, Davi (2007). „The ACS Virgo Cluster Survey. XIII. SBF Distance Catalog and the Three-dimensional Structure of the Virgo Cluster”. The Astrophysical Journal 655 (1), 144–162. o. DOI:10.1086/509598.
- ↑ Messier 1784-ben a következőket írta az M91 bejegyzésénél a Connoissance des Temps-ben:
- A Szűz csillagkép, különösen az északi szárnya tartalmazza a legtöbb csillagködöt; ez a katalógus ezek közül tizenhármat sorol fel, szám szerint a 49, 58, 59, 60, 61, 84, 85, 86, 87, 88, 89, 90 és a 91-est. Ezekben a ködökben nincsenek csillagok. Csak nagyon jó légköri viszonyok között láthatók, a zenit közelében. A legtöbb ködöt Méchain úr mutatta meg nekem. (lásd M91.)
- ↑ (2004. 07) „The ACS Virgo Cluster Survey”. The Astrophysical Journal 153 (1), 223–242. o. DOI:10.1086/421490.
- ↑ „Meteor”, Budapest XXXIII. (7-8), 110-112. o, Kiadó: MCSE. ISSN 0133-249X.
- ↑ Virgo-Haufen bei SEDS
Források szerkesztés
- A Világegyetem 2. - Csillagok, Galaxisok, Geobook Hungary, 2004, ISBN 963 86438 5 4
További információk szerkesztés
- The Virgo Cluster at An Atlas of the Universe
- California Institute of Technology site on Virgo cluster
- Heron Island Proceedings Archiválva 2009. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- The Virgo Cluster of Galaxies, SEDS Messier pages
- Partial Virgo cluster centered on M87 (Dark Atmospheres)