Virtuális Glóbuszok Múzeuma

A Virtuális Glóbuszok Múzeuma (VGM) internetes tárlat – amely az ELTE Informatikai Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén alapított és üzemeltetett online múzeum – 2007-ben „nyitotta meg kapuit”.[1] Elsődleges célja a Magyarországon készült, vagy valamilyen szempontból magyar vonatkozású föld- és éggömbök bemutatása egy virtuális tárlat keretein belül.[2] Azóta folyamatosan bővült a múzeum, amelyben mostanra százötvenkettő glóbuszt találunk (2020. május). A múzeum célja, hogy összegyűjtsön minden, magyar vagy magyar vonatkozású föld- vagy éggömböt és bemutathassa a nagyközönségnek. A honlap elérhetővé tesz olyan glóbuszokat is, amelyek az ország különböző múzeumaiban találhatóak, esetleg állapotuk miatt nem részesei a tárlatoknak, vagy egy magángyűjtemény tagjai, így nincsenek kiállítva. Az eredeti VGM honlapon a glóbuszok portréfelvételei, és alapvető információk mellett fotómozaikból összeállított háromdimenziós modelljei is szerepelnek.[3]

A múzeum alapító szerkesztője dr. Márton Mátyás, a technikai megvalósítás pedig Gede Mátyás munkája.

Virtuális Glóbuszok MúzeumaSzerkesztés

A múzeumban az egyes gömbök VRML modelljén kívül egy háttéradatbázisban megtalálhatók a legfontosabb háttérinformációk is, valamint egy letölthető KMZ fájl is, melyet a Google Earth-ben megnyitva az adott gömb egy ki-bekapcsolható réteggé válik a programban.

Virtuális Glóbuszok Múzeuma 2.0Szerkesztés

A múzeum honlapja 2012-ben technikailag és tartalmilag is megújult.

Technikai fejlesztésekSzerkesztés

A korábbi VRML lejátszó elavulttá vált, ezt felváltotta az X3D modell, amely XML alapú, és örökli a VRML nyelv tulajdonságait.[4] A modell megjelenítéséhez a X3DOM nyílt forráskódú JavaScript függvénykönyvtárat használ a HTML5 dokumentumba ágyazva. A böngészőnek is támogatnia kell a WebGL-t, aminek teljes körű használatához megfelelő grafikai kártya is szükséges. Ennek hiányában az X3DOM függvénykönyvtár egy Flash-alapú megjelenítő segítségével mutatja meg a glóbuszokat. Így a régebbi számítógépeken is megtekinthető a honlap.

Tartalmi újdonságokSzerkesztés

A múzeumban egy új lehetőséggel bővült. A bejelentkezett felhasználók gyűjteményeket hozhatnak létre, és saját tematika alapján csoportokba szervezhetik a glóbuszokat, és leírással bővíthetik a gyűjteményt bármely nyelven. Az így elkészült gyűjtemények szabadon megtekinthetőek és megoszthatóak. A tárlat folyamatosan gyarapodik, ezt a hírek, újdonságok menüpont jelzi.

Mindhárom glóbuszfajta – a mindenki által ismert földgömbök, a ritkább éggömbök és a valójában kevesek által ismert ún. armilláris szférák (gyűrűs tekék vagy csillagászati gömbök) – bemutatására szolgál a múzeum.[5]

ÉrdekességekSzerkesztés

2019 végén vált láthatóvá mindenki számára a Perczel-glóbusz pontos mása a Széchényi Könyvtárban.[6] A földgömb készítésének 150. évfordulójára a földgömböt jelentős munkával digitalizálták, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének munkatársai és hallgatói rengeteg időt és energiát belefektetve elkészítették a virtuális másolatát, majd 2019-ben három példányban fizikailag is legyártották az eredeti méretben: egyet-egyet az Országos Széchényi Könyvtárban, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a miniszterelnöki irodában, a budai egykori karmelita kolostorban őriznek.[7] A Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék 2008 májusában kereken kilencszáz, nagy felbontású fényképfelvételt készített az eredeti Perczel-földgömbről. A képek feldolgozásával készült el a mai állapotot bemutató 3D-s modell, azaz létrejött a Perczel-glóbusz állapotrögzítő digitális hasonmása, amelynek egy kisebb felbontású változata látható a Virtuális Glóbuszok Múzeumában.[8]

A Múzeum weboldalaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Márton Mátyás (2008. május 9.). „Megnyílt a Virtuális Glóbuszok Múzeuma”. Térinformatika-Online.  
  2. Mátyás Gede – Mátyás Márton: Globes on the Web – Technical Background and First Items of the Virtual Globes Museum. 2009. 279–290. o. ISBN 978-3-642-03293-6 Hozzáférés: 2020. máj. 26.  
  3. Ungvári Zsuzsanna, Gede Mátyás, Zentai László (2013. május). „Virtuális Glóbuszok Múzeuma 2.0 - Új lehetőségekkel bővült az internetes tárlat”. Az elmélet és gyakorlat találkozása a térinformatikában IV., Debrecen, Kiadó: IV. Debreceni Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítás.  
  4. Mátyás Gede, Zsuzsanna Ungvári, László Zentai (2013). „[https://icaci.org/files/documents/ICC_proceedings/ICC2013/_extendedAbstract/174_proceeding.pdf Virtual Globes Museum 2.0 – Adding the Power of Community]”. Proceedings of the 26th International Cartographic Conference.  
  5. Márton Mátyás (2008). „A Virtuális Glóbuszok Múzeuma”. Természet Világa.  
  6. Mindenki láthatja a Perczel-glóbusz pontos mását a Széchényi Könyvtárban. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  7. Orbán Viktor földgömbje. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  8. Perczel-glóbusz Orbán Viktor irodájában. (Hozzáférés: 2020. május 26.)