Visoko

város Bosznia-Hercegovinában

Visoko város Bosznia-Hercegovina középső részén, a Zenica és Szarajevó közti úton. Lakosainak száma kb. 17 000. Visoko közigazgatási szempontból a Zenica-Doboj kanton része. Neve jelentése bosnyákul annyit tesz Magasan, amely a környező hegyekre utalhat. A középkori Bosnyák Királyság legelső fővárosa és királyi székhelye volt.

Visoko
Visoko, háttérben az állítólagos „Nap-piramis” (Visočica)
Visoko, háttérben az állítólagos „Nap-piramis” (Visočica)
Visoko címere
Visoko címere
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
kantonZenica - Doboj
Jogállásváros
Alapítás éve1355
PolgármesterMunib Alibegović (SDA)
Irányítószám71300
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség17 000 fő +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság508 m
Terület232 km²
IdőzónaKözép-európai idő (UTC+1)
Közép-európai nyári idő (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 59′ 22″, k. h. 18° 10′ 50″Koordináták: é. sz. 43° 59′ 22″, k. h. 18° 10′ 50″
Visoko weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Visoko témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A város a Bosznia folyó partján fekszik, ahol a Fojnička belétorkollik.

Történelem szerkesztés

A terület egykor a középkori Bosznia állam központját képezte, I. Kotromanić Tvrtko király itt hozta létre az ország fővárosát 1355-ben.

A török hódoltság kezdete 1463-ban volt. Magát a várost a török hódítás idején alapította Ajas bég. Miután az Osztrák–Magyar Monarchia elfoglalta Boszniát, Visokót újjáépítették abban a keleti stílusban, amely az oszmán korra volt jellemző.

A város 1945. április 7-én szabadult fel.

Jugoszlávia részeként Visoko eleinte nem nagyon fejlődött. A második világháborúban a város nem sok károsodást szenvedett. A nagy fejlődés a kommunizmus évtizedeiben indult meg. A boszniai háború Visokóra is nagy hatással volt, a háború négy éve alatt Bosznia és Hercegovina hadserege állomásozott itt.

Visoko ma gazdag kulturális örökséggel rendelkező város, de gazdaságára a háború negatív hatással volt.

Népesség szerkesztés

2005-ben a város lakossága 40 276 fő:

Látnivalók szerkesztés

A városban egy mecset és egy dzsámi található. A Hadži Ibrahim mecset és a Fehér vagy Šerefudinova dzsámi. A dzsámit Zlatko Ugljen építette 1980-ban.

Piramisok szerkesztés

2005 végén a boszniai Semir Osmanagić egy piramist vélt felfedezni a Visoko feletti hegyen. Az elkezdődött régészeti feltárások során további négy piramist találtak és további kettőt feltételeznek.

A tudomány még eléggé megosztott, sokan kételkednek a felfedezésben. A turizmusnak viszont kedvez ez a hírverés, évente több százezer turista fordul meg az ásatásokon.

 
Visoko látképe a Nap piramisról

Média szerkesztés

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Visoko témájú médiaállományokat.