Visoko

Visoko város Bosznia-Hercegovina középső részén, a Zenica és Szarajevó közti úton. Lakosainak száma kb. 17 000. Visoko közigazgatási szempontból a Zenica-Doboj kanton része. Neve jelentése bosnyákul annyit tesz Magasan, amely a környező hegyekre utalhat. A középkori Bosnyák Királyság legelső fővárosa és királyi székhelye volt.

Visoko
Visoko, háttérben az állítólagos „Nap-piramis” (Visočica)
Visoko címere
Közigazgatás
Ország	Bosznia-Hercegovina
kanton	Zenica - Doboj
Jogállás	város
Alapítás éve	1355
Polgármester	Munib Alibegović (SDA)
Irányítószám	71300
Testvérvárosok	Lista Belovár
Népesség
Teljes népesség	39 938 fő (2013)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	508 m
Terület	232 km²
Időzóna	Közép-európai idő (UTC+1) Közép-európai nyári idő (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 59′ 22″, k. h. 18° 10′ 50″43.989444444444, 18.180555555556
Visoko weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Visoko témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

A város a Bosznia folyó partján fekszik, ahol a Fojnička belétorkollik.

Történelem

A terület egykor a középkori Bosznia állam központját képezte, I. Kotromanić Tvrtko király itt hozta létre az ország fővárosát 1355-ben.

A török hódoltság kezdete 1463-ban volt. Magát a várost a török hódítás idején alapította Ajas bég. Miután az Osztrák–Magyar Monarchia elfoglalta Boszniát, Visokót újjáépítették abban a keleti stílusban, amely az oszmán korra volt jellemző.

A város 1945. április 7-én szabadult fel.

Jugoszlávia részeként Visoko eleinte nem nagyon fejlődött. A második világháborúban a város nem sok károsodást szenvedett. A nagy fejlődés a kommunizmus évtizedeiben indult meg. A boszniai háború Visokóra is nagy hatással volt, a háború négy éve alatt Bosznia és Hercegovina hadserege állomásozott itt.

Visoko ma gazdag kulturális örökséggel rendelkező város, de gazdaságára a háború negatív hatással volt.

Népesség

2005-ben a város lakossága 40 276 fő:

• 96% bosnyák, 2% szerb, 1% horvát, 1% egyéb.

Látnivalók

A városban egy mecset és egy dzsámi található. A Hadži Ibrahim mecset és a Fehér vagy Šerefudinova dzsámi. A dzsámit Zlatko Ugljen építette 1980-ban.

Piramisok

2005 végén a boszniai Semir Osmanagić egy piramist vélt felfedezni a Visoko feletti hegyen. Az elkezdődött régészeti feltárások során további négy piramist találtak és további kettőt feltételeznek.

A tudomány még eléggé megosztott, sokan kételkednek a felfedezésben. A turizmusnak viszont kedvez ez a hírverés, évente több százezer turista fordul meg az ásatásokon.

Visoko látképe a Nap piramisról

Média

• Rádió Q Archiválva 2007. március 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Visokoi Rádió Televízió
• Rádió NABA
• CATV

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Visoko témájú médiaállományokat.