Zenica

város Bosznia-Hercegovinában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. február 14.

Zenica város Bosznia-Hercegovina középső részén található. Zenica-Doboj kanton székhelye. Lakosainak száma 73 751 fő (2013). Városi rangját IV. Béla magyar királytól kapta 1244-ben.

Zenica (Зеница)
Zenica modern főtere
Zenica modern főtere
Zenica címere
Zenica címere
Zenica zászlaja
Zenica zászlaja
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
PolgármesterHusejin Smajlović
Irányítószám72000
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség70 553 fő[1]
– elővárosokkal115 134 fő
Népsűrűség206 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság330 m
Terület558,5 km²
IdőzónaKözép-Európai (UTC+1)
Közép-Európai (UTC)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 12′ 06″, k. h. 17° 54′ 14″44.201667°N 17.903889°EKoordináták: é. sz. 44° 12′ 06″, k. h. 17° 54′ 14″44.201667°N 17.903889°E
Zenica weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zenica témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
  • A város a Zenica-Doboj kantonban, a Boszna folyó völgyében terül el. A folyó a város közepén szép kanyarulatot ír le.

Története

szerkesztés

Zenica városi része különböző történelmi korokban alakult ki, időrendben a neolit, az illír, a római, a Bistua Nuova korában. A legjelentősebb régészeti lelet (II-IV. századból) egy korai keresztény kettős bazilika romjai. A középkorban Bosznia politikai függetlensége szorosan összefonódott Zenicával. A közeli Vranduk város, a bosnyák királyok székhelye volt. A török uralom ideje alatt (1463-1878) a kereskedelmi útvonal irányának megváltozása határozta meg a város szerepét, így Zenicában számos mecsetet (Ahmed szultán, Osman Celebi, Sejmen, Jalija), érdekes sírhelyeket, karavánszerájt stb. építettek. Egy 1697-ből származó útleírásban Zenicát a Nílus Deltájához hasonlították, ahol dinnyék teremnek. Feltételezik, hogy Zenica lakosainak száma a meghatározó bosnyák etnikai csoporttal kb. 2.000 fő volt. A szerbeket és horvátokat a történelmi források a 18. század végén, míg a zsidókat a 19. században említik. Savoyai Jenő 1697-es támadását és pusztítását követően a stabilizáció korszaka jött, amelynek során megteremtődtek az adminisztráció, a városiasodás, az üzleti élet és a topográfia feltételei, és létrejött egy városias központ. A 20. század elején nagy fellendülés volt tapasztalható.[2]

Sportélet

szerkesztés

A város labdarúgócsapata a Celik. Az egyik meccsét komoly atrocitások követték: "egy szurkoló meghalt, nyolc drukker és tizenegy rendőr pedig kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedett abban a rendbontásban, amely egy bosnyák labdarúgó bajnoki mérkőzés után tört ki Zenicában."[3]

A Trák-Macedón-masszívumon elhelyezkedő Bosznia gazdag nemesfémekben, így az ország központjában fekvő Zenicában a 20. században hatalmas vasgyárat építettek.[4]

Ismert emberek

szerkesztés

Testvérvárosai

szerkesztés

Hivatkozások

szerkesztés

További információk

szerkesztés