Vitézsas

madárfaj

A vitézsas (Polemaetus bellicosus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába a Polemaetus nemhez tartozó egyetlen faj.[1][2]

Vitézsas
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Sasformák (Aquilinae)
Nem: Polemaetus
Heine, 1890
Faj: P. bellicosus
Tudományos név
Polemaetus bellicosus
(Daudin, 1800)
Szinonimák

Aquila morphnoides

Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vitézsas témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vitézsas témájú médiaállományokat és Vitézsas témájú kategóriát.

Rendszerezése

szerkesztés

A fajt François Marie Daudin francia zoológus írta le 1800-ban, a Falco nembe Falco bellicosus néven.[3]

Előfordulása

szerkesztés

Afrika nagy részén honos, a Szaharától délre. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, gyepek, szavannák és cserjések, mocsarak, folyók és patakok környékén. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

szerkesztés

Afrika legnagyobb termetű sasfaja, testhossza 86 centiméter, szárnyfesztávolsága 212-260 centiméter, testtömege 3000-6200 gramm.[5] A tojó nagyobb, mint a hím. Fején kis bóbitát visel. Erős, horgas tépőcsőre van. Tollas, erős csűdje és hasi része fehér, sötétebb pettyekkel. Feje, nyaka, melle, háta és szárnyai szürkésfeketék.

Életmódja

szerkesztés

Kisemlősökkel, nyulakkal, majmokkal, kisebb antilopokkal táplálkozik. Levegőben őrjáratozik, vagy egy fa tetejéről lesi a prédáját. Ha észrevesz valamilyen zsákmányt, ferde szögben, nagy sebességgel támadja meg.

Szaporodása

szerkesztés

Fészekalja 1-2 tojásból áll, melyen 45 napig kotlik. A kikelt fiókákat még 100 napig gondozza.

 
A nagy méretű fészek

Természetvédelmi helyzete

szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, de csökken, egyedszáma szintén csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[4]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. november 14.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. november 14.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. november 14.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. november 10.)

További információk

szerkesztés