Vita:Élő rovás szaktanácskozás

Legutóbb hozzászólt Bináris 12 évvel ezelőtt a(z) Az SN sablon indoklása témában

Létjogosultság szerkesztés

  MegoldvaHiányzik az aláírás!

  Rovosaman Sok van már a rovásomon 2011. július 24., 13:45 (CEST)Válasz

  Függőben

--Hkoala   2011. július 30., 20:46 (CEST)Válasz

Ennek mi értelme van? A Wikipédia nem kalendárium, és nem összejövetelek jegyzőkönyvtárhelye. Erre indítson a szerzője saját honlapot, a Wikipédia nem a magántárhelye. Xiǎolóng   vigyázz, harap! 2011. július 23., 14:36 (CEST)Válasz

Vártam már a kérdést, itt a minta: http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6bbnyelv%C5%B1s%C3%A9g_Eur%C3%B3p%C3%A1ban_konferencia

Ennek megfelelően hoztuk létre ezt a lapot. Ha nem lett volna ilyen nem raktuk volna fel.   Rovosaman Sok van már a rovásomon 2011. július 23., 18:35 (CEST)Válasz

Arra is tettem {{nevezetesség}}(?) sablont; szerintem egyik sem nevezetes a szó itt használatos értelmében, de várjuk meg többek véleményét. --Hkoala   2011. július 30., 07:59 (CEST)Válasz

Több szócikk is hivatkozik erre a szaktanácskozásra. Be lehet linkelni?--Rovasinfo vita 2011. július 24., 10:06 (CEST)Válasz

Szerintem is szükség van erre a szócikkre. A rovók számára ez volt az "I. Gödöllői Zsinat" :), ahol egyezség született az elvekről és a jövőképről. A jelenkori rovásírás vonatkozásában mindenképpen mérföldkőnek számít. CsutakF 2011. július 24., 12:45 (CEST)Válasz

I. Gödöllői Rovás Zsinat" ... naggyon jó :) Rovasinfo vita 2011. július 24., 15:09 (CEST)Válasz

Az SN sablon indoklása szerkesztés

A bevezető kétszer is azt állítja, hogy a rovásírás (avagy rovás) a magyarok nemzeti írása. Erre nézve nincs semmiféle konszenzus vagy mérvadó forrás, ez csak egy lehetséges nézőpont. Vagyis a cikkben pontosan az történik, ami az SN sablon szövegébe van írva: sérül a semleges nézőpont, a Wikipédia egyik alappillére. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2011. július 30., 07:41 (CEST)Válasz

A magyarság a Kárpát-medencébe érkezéskor már használta a rovást. Történeti tény. Ahogy az is tény (lásd Kézai krónikáját), hogy a korai Árpád-korban betiltották a használatát. Ezért sorvadt el. Szerintem a nemzeti írást nem lehet vitatni, semmi POV-ság nincs benne. Nem attól lesz valami nemzeti írásrendszer, hogy egy adott nép találta ki. Az akkádok nemzeti írása például a sumer ékírás volt. Attól lesz nemzeti írás, hogy a magyarság valahol összeszedte, hangzókészletéhez idomította és jelenlegi ismereteink szerint ez az első írásmód, amivel magyar nyelven (is) írtak. Szerintem – ha csak ezért POV-oltál – nyugodtan leveheted a sablont. LA pankuš→ 2011. július 30., 11:09 (CEST)Válasz

Ne haragudj, de semmivel sem kerültünk közelebb a megoldáshoz. A nemzeti szónak azért elég különös jelentéstartalma van, és semmiképpen nem azt jelenti, hogy valamit régen kezdtek használni (főleg, ha ma már nem is használják elterjedten). Az akkád nemzetet nem keverném ide, bár az ókori történelem terén csak alapszintű ismeretekkel rendelkezem, azt azért valószínűnek tartom, hogy a mai értelemben vett nemzetfogalom nem is alkalmazható az ókori népekre. Továbbá más egy kihalt népről beszélni, és más egy élő népről, amelyiknek ma is van nemzeti kultúrája, csak nem azonos az ezer évvel ezelőttivel. A Himnusz, az nemzeti, mert az egész magyarság ismeri és "használja", és van róla közmegegyezés (egész mellesleg jogszabály is kimondja ezt, de ez tényleg másodlagos, mert nem jogi kérdésről van szó). A gulyásleves is nemzeti. A rovásírást ismeri, szereti, fontosnak tartja annyi magyar, mint a Himnuszt vagy a gulyáslevest? Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2011. július 30., 11:22 (CEST)Válasz

Hát ezt nem tartanám annyira fontos szempontnak. A latin betűs írást sem ismeri mindenki (még mindig vannak analfabéták, funkcionális analfabéták pedig rengetegen). Abban az időben, amikor az írástudás igen korlátozott, az írástudókra lehet csak vonatkoztatni. Nekik pedig fontos volt a középkorban, amit a középkori magyar inkvizíció sámánperei mutatnak. Itt mindig feltűnik vádként, hogy még mindig nem hajlandók felhagyni a rovás használatával. Az pedig, hogy a "nemzet" szónak milyen asszociációi vannak ma, és egyébként mit jelent, szintén nem túl jó érv. A mai értelemben vett nemzetfogalom a 19. század előttre egyáltalán nem vonatkoztatható. Mégis használták népek és országok megjelölésére korábban is. A magyarságot a honfoglaláskor "nemzetként" határozzák meg. De lehet "népként" is. Abban az időben a néphez/nemzethez tartozásnak még a használt nyelv sem volt kritériuma. Tehát ha a honfoglaló nép magyar volt – és nem különböző turáni törzsek összessége –, akkor az általuk használt írás is magyar volt. Az Árpád-korban pedig még erről sem lehet vitázni. LA pankuš→ 2011. július 30., 11:34 (CEST)Válasz

A bevezető szövegében - ami egyébként nem wikikonform, de ez egy másik kérdés - szerintem pontosítani kéne a Bináris által kifogásolt megfogalmazást, mert számomra így úgy értelmezhető a szöveg, hogy a rovást a jelenleg élő magyarok (magyarul beszélők) mindegyike alapértelmezettként használja. Ez nekem nem pov-os, hanem egyszerűen nem igaz. Ha árnyalva lenne, körbe írva, hogy mikor és kik által használt írásmódról van szó, kiváltva a jelenlegi megfogalmazást, akkor enciklopédikusabb is lenne, meg a SN gyanúja se merülhetne fel. -- Ivanhoe sherwoodi erdő 2011. július 31., 18:39 (CEST)Válasz

Ha ennyi elég hozzá, átfogalmaztam. LA pankuš→ 2011. július 31., 18:57 (CEST)Válasz

Kéne azért egy olyan mondat a legelejére, amelyben vastag betűvel visszaköszön a cím, és egy mondatban leírja, miről is van szó tkp. Peligro (vita) 2011. július 31., 19:02 (CEST)Válasz
De az már nem az SN-hez tartozik. LA pankuš→ 2011. július 31., 19:03 (CEST)Válasz
Nem, de azért elkél.   Peligro (vita) 2011. július 31., 19:13 (CEST)Válasz


Javaslom a cikk jelen állapotában a SN sablon levételét. -- Ivanhoe sherwoodi erdő 2011. július 31., 19:38 (CEST)Válasz

Köszönöm a közreműködést, a sablont levettem. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2011. július 31., 22:42 (CEST)Válasz

Visszatérés a(z) „Élő rovás szaktanácskozás” laphoz.