Vita:Énos (Sét fia)
|
Ez a szócikk témája miatt a Zsidóságműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Szet? Ki az a Szet? Ilyen néven a Bibliában nincs szereplő. Komolyan át kéne gondolni a forrásokat. De tényleg nagyon komolyan. (Nem csak itt.) – eLVe kedvesS(z)avak 2010. május 26., 15:12 (CEST)
Szet Ádám és Éva harmadik fia. Így írják a katolikus fordításokban. Én ezeket használom általában.
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon (Szet)
A nevét nagyon másként írják a magyar fordításokban.
- Seth: Vulgata (latin)
katolikus fordítások:
- Szet: Káldi Biblia; Káldi-Neovulgata; Szent István Társulat; Békés-Dalos Újszövetség
protestáns fordítások:
- Set: Csia Újszövetség; Ravasz Újszövetség; Masznyik Újszövetség
- Seth: Vida Újszövetség
- Sét: Kecskeméthy; Magyar Biblia Tanács; egyszerű fordítású Újszövetség; Czeglédy
- Séth: Károli
- Szét: Budai Újszövetség; Raffay Újszövetség
Az a kérdés, hogy a magyarok többségben hogy keresnek rá ezekre a nevekre a wikipédiában. Én úgy tudom, hogy jelenleg Magyarországon (talán még a világ magyarjait tekintve is) a legtöbb keresztény katolikus (legalábbis a magyarországi stasztisztikák szerint - Világnézeti megoszlás Magyarországon), tehát lehet, hogy mindenhol a legújabb és talán a legelterjedtebb katolikus fordítású formát kellene alapként használni (Szent István Társulat). Vita indul. :) (A zsidókat most csak azért nem vettem bele a kérdésbe, mert ők alapból nem is latin betűkkel írják ezeket a neveket, és ha van is magyar fordításuk, szerintem nem azt forgatja a legtöbb magyar.) - Kisztovita 2010. május 30., 13:52 (CEST)
Én viszont azt mondanám: messze a legelterjedtebb a Károli. • A pacák neve helyesen Sét. A 'h' a végén opcionális, nem szükséges. A Szét, Szet rossz. Itt főleg azért fontos, hogy ne mosódjon egybe az egyiptomi istennel (aki eredetiben amúgy Szeteh v. Szetes), kettőnek semmi köze egymáshoz. – eLVe kedvesS(z)avak 2010. május 30., 15:39 (CEST)
Azt hiszem, itt nem tisztünk eldönteni, hogy melyik a jó és melyik a rossz fordítás, a lényeg, hogy melyiket olvassák és ez alapján melyikre keresnek feltehetőleg a legtöbben. Arról nem vagyok meggyőződve, hogy a Károli lenne a legolvasottabb. Valaha ez bizonyára igaz volt, de ma már szerintem nem az. A Károli ma már inkább protestáns körökben megy, de ott is többnyire már a Magyar Biblia Tanács fordítását használják, mivel a Károlinak régies a nyelvezete, ezért nehezebben érthető a mai fülnek, ráadául Károli óta sokat fejlődött a Biblia fordításának tudománya is, illetve ez az új a nagyobb protestáns felekezetek által elfogadott, mert közös munka eredménye, ha jól tudom (ezt találtam a Bibliatársulat honlapján: "A változatlan formában ma is kiadott 1908-as revideált Károli mellett ez lett a legelterjedtebb, hivatalossá nyilvánított bibliafordítás protestáns és ortodox körökben"). Szóval amellett érvelnék, hogy az alap, a (valószínűleg) a legtöbb ember által olvasott fordítás, a Szent István Társulat fordítása legyen, illetve mellette átirányítással a Magyar Biblia Tanács fordítása (esetleg a katolikus és protestáns fordítások közül a másik két elterjedtebb, a Káldi-Neovulgata és a Károli is). Egyébként szerintem ez egy dinamikus állapot, de a fentebbiek figyelembe vételével (világnézeti megoszlás, korszerű fordítások) jelenleg és középtávra nekem ez tűnik logikusnak (A jövőbeni karbantartás a keresztény műhely feladata lenne .:)). (Az összekeverésről: ha csak ezen múlik, fel lehetne hívni a figyelmet mindkét cikknél ennek elkerülésére) - Kisztovita 2010. május 30., 21:32 (CEST)
Nem jó lexikonszerkesztési szempont az, hogy melyik néven keresik a legtöbben, mert 1. nem lehet megbízhatóan eldönteni, mit keresnek a legtöbben; 2. úgyis mindenki megtalálja az általa keresett alakot, ha léteznek a megfelelő átirányítások. – Hkoala .jpg){kind=small}
2010. május 30., 21:49 (CEST)
Akkor marad a kérdés, hogy mi a jó lexikonszerkesztési szempont? Szerintem a Bibliánál nem lehet régi fordításokat alapként kezelni, amikor a többség már nem is azt olvassa (mert ha mondjuk az a szempont, hogy az első teljes fordítású Biblia, tehát a Károli az alap, azért talán ott se mindegy, hogy melyik revízió. Jelenleg az 1908-as a legelterjedtebb, de van 2003-as is). Itt azt is meg kell gondolni, hogy nem csak a nevekre vonatkozik ez, hanem az idézetekre is (amiken belül ugye a nevek is előfordulnak). Sajnos ökumenikus magyar Bibliafordítás nem létezik jelenleg. Én amellett vagyok, hogy a lexikon legyen figyelemmel az elterjedtebb (és ezzel együtt általában a korszerűbb) fordításokra, és az alap a legelterjedtebb legyen, különösen azért, mert ez egy dinamikusan formálható online lexikon. (Az elterjedtség megítéléséhez a szempontokat lásd feljebb.) Kisztovita 2010. május 30., 22:48 (CEST)
Szerintem ha az eredeti héber írásmódja S-sel van, akkor nekünk is S-sel kellene írni, és a többit redirektelni + felsorolni a cikkben, hogy az egyes fordítások mit használnak. amúgy ez a „Ravasz Újszövetség” nagyon jól hangzik, a másik, ami még ennyire tetszett, az Cardinal Sin :D Alensha 2010. május 30., 23:14 (CEST)
- A neveknél eldönthető, melyik a helyes, mert ott az eredeti. Másrészt dönteni is kell, mert magyarul is van több "hivatalos" lehetőség, lásd fent, ezek közt van rossz, félig jó, jó. De egy bizonyos fordítást kijelölni a neveknél nincs értelme, bár e tekintetben még ma is a prot. fordítások állnak a legközelebb az eredetihez. • Szét meg Szet azért lett az ürge, mert a latinban nincs 's', de ettől függetlenül az még az eredetiben az. – eLVe kedvesS(z)avak 2010. május 31., 05:46 (CEST)
Nekem jó megoldásnak tűnik, hogy az eredeti héber (görög) latin betűs verzió legyen az alap. De akkor ezt szerintem érdemes feltüntetni az egyételműség kedvéért. Én ehhez nem értek, kérem hozzá a szakértelmeteket. A többi átirányítással megy. Illetve az íráskülönbségeket a fordításokban helyenként ki is gyűjthetem. Az idézeteknél viszont már nem megoldható, hogy egységes legyen. Mindegyiknél forrásolni kellene és jelezni, hogy melyik fordítás (vagy ha nem idézet, akkor melyik fordítás alapján).
Tehát kereszténységműhely első feladatai lehetnének:
- Bibliai nevek, helységek eredeti írásának latin betűs verzióját alapnak beállítani, és jelezni ennek tényét.
- Különböző fordítások írásbeli eltérését ismertetni.
- A magyar fordításokban található más írásmódokat átirányítani az alapra.
- Idézeteknél (és bibliai szövegekre hivatkozásnál, amennyiben ez szükséges az egyértelműsítéshez) fordítás feltüntetése (de a legjobb forrásolni és a hivatkozás megnevezésében feltüntetni a fordítást, rengeteg online Biblia van).
Én a következőket tudom ajánlani forrásoláshoz: