Vita:Újkőkorszak

E szócikk témája történelem tantárgyból a középiskolai tananyag része.

ne-e legyen inkább a magyar cím (újkőkor) a fő szócikk, és a külföldi szó a redirekt? :) Alensha  * 2005. október 28., 00:19 (CEST)

hogyne lehetne a magyar cím a fő szócikk és a külföldi a redirekt. :) --Chavagnac 2005. november 8., 20:37 (CET)

A bevezetőt kissé át kellene fogalmazni. Ma már inkább eszközkultúrák megjelenése a neolit kritériuma. A növénytermesztés már a mezolitban adatolható.

L András ^vita 2009. április 21., 10:46 (CEST)

A teljesség igénye nélkül: a régészet mai állása szerint az i.e. 12000 körüli dátumig követhetőek a közel-keleti települések. Karim Saherben 12000 körüli dátumtól több évezreden át lakott települést tártak fel, amelynek külön említendő fontossága, hogy 7000 táján lótenyésztés valószínűsíthető (a közelmúltig azt tartották, hogy Elő-Ázsiában nem volt honos a ló, így azt az indoárják terjesztették el). a Natúfium X-IX. évezredi és Antalya X. évezredi települései mezolitikus jellegűek eszköztárukban - bár jelentős távolságra vannak egymástól - összességében rokonnak tűnnek, és csatlakozik hozzájuk Zavi Chemi (Sanidar) is. Az utóbbinál a IX. évezred legelején állattenyésztés adatolható. Tepe Asiab viszont 10000 körül már neolit jellegű. A IX-VII. évezred folyamán rokon kultúrák sokasága alakult ki, amelyek közül megemlítendő Mureybet (8500-7500, 8000-től kerámia és földművelés), Gandzs Dareh Tepe (8500-7000, 7500 körül agyagedények, földművelés), Jerikó (8400-tól, 7000-től földművelés), Bus Mordek (8000-6000) Ugarit (8000-től, kerámia 6500-tól, bár a talajvíz miatt időzáras), Ali Kos (8000-5800, 7000 körül kalapált réz, 6500-tól kerámia), Cayönü (7600-6500, állattenyésztés és földművelés, 7000-től hidegen kalapált réz), Mlaffa’at (7500-7000 körül neolit), Hacilar (7000-6500 majd 5900-5000, hét réteg - VII-ben agyagtégla, V-ben állattenyésztés), Qalat Garmo (7000-től, földművelés, állattenyésztés, talán lótartás!), Suberde (6800-tól, akeramikus kultúra, de olvasztott rezet használtak), Catal Hüyük (6800-5700, 6500-tól szövés, 6400-tól réz- és ólomöntés), Mersin (6300-5000, kezdetektől kerámiával, 5900-tól kalkolit), Djaffar (6500-tól). A VII-IV. évezredben Palesztina, majd 5000 körül Anatólia is elnéptelenedik, majd újra benépesül, ezúttal keletről. Az érett, késői neolitot a VI. évezredben több település képviseli, így Dalma Tepe, Haggi Firuz, Hasanlu, Janik Tepe, Pisdeli Tepe. Ezek közé tartozik a fontos Hassuna is.

L András ^vita 2009. április 21., 11:04 (CEST)

reagálva a növénytermesztésre: a neolit forradalomnak nevezett innovációk mindegyike már korábban is megjelent a neolit kornál (az adott területen), itt csak azok tömeges és együttes elterjedéséről van szó, legalábbis a tudomásom szerint (és a cseh- és szlovákiai felosztást alapul véve, nem tudom ez mennyire tér el a magyarországitól). Taz ^vita 2009. április 22., 18:58 (CEST)

Itt már egy ideje azt tanítják, hogy a "neolit forradalom" kifejezés kerülendő. A korszakolás pedig csak területenként, sőt egy-egy kultúra esetében értelmezhető. Másképp: a neolitnak nincs meghatározott időhatára sem alulról, sem felülről. A neolitnak vannak bizonyos ismérvei, de egyik sem kizárólagosan meghatározó. Például a suberdei akeramikus kultúra már rezet is használt. Azt mondják, az élelemtermelés fontos ismérve a kerámia. Akkor ez most mezolitikus, neolitikus, vagy rézkori kultúra? L András ^vita 2009. április 23., 18:06 (CEST)