Vita:A Magyar Királyság a 18. században
|
Ez a szócikk témája miatt a(z) Magyar történelmi műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Gratulálok Adapa, jól "felfejlesztetted" az általam elkezdett szócikket! – Kulja vita 2007. december 19., 21:06 (CET)
Kritikus megjegyzések szerkesztés
Bocsánat a közbeszólásért, de ritka hülye címet sikerült adni a cikknek. Hosszú, életszerűtlen, keresési potenciálja a nulla felé konvergál. Ráadásul a cím azt is sugallja, hogy "a 18. századi abszolutizmus", mint egyetemleges dolog rendszerében kell elképzelni Magyarországot, beleértve a francia, spanyol, porosz, osztrák birodalmi stb. abszolutizmusokat, amiről nyilván szó sincs – de nehogy továbbpontosítsa valaki a címet, mert abból egy még rusnyább monstrum lesz.
Magyarországon valóban volt abszolutizmus a 17. században is – sőt a 19-ben is... – és a 16. századtól erőteljes törekvések a kialakítására a Habsburgok részéről. Ettől függetlenül az időszak kiragadása teljesen ötletszerű. (III. Károlyt, Mária Teréziát, II. Józsefet, II. Lipótot és Ferencet gyakorlatilag nem lehet egy lapon emlegetni uralkodási módozataik tekintetében, azon túl, hogy mindegyikük - Károly és Lipót talán annyira nem is - ilyen-olyan abszolutizmussal politizált Magyarországon.) Azaz a "18. századi magyarországi abszolutizmusról" mint olyanról nem érdemes cikket írni, mert nem egy egységes fogalom; abszolutizmusOKról lehetne, de annak meg mi értelme, és miért pont ezeket választjuk ki? Külön cikkeket valóban lehetne írni a józsefi, lipóti, ferenci, Mária Terézia-i stb. abszolutizmusokról, annak valóban lenne értelme (kérdés, hogy van-e, lesz-e megírására kapacitás).
Namármost, mindezek fényében szerintem a legjárhatóbb út az, ha (1) ezt a cikket szépen visszanevezzük "Abszolutizmus Magyarországon"-ra, (2) teszünk rá egy tekintélyes csonk-tört sablont, (3) várjuk, hogy valaki megírja (lehet, hogy közreműködnék valamelyest), (4) és mondjuk a további félreértések elkerülése végett előre alkotunk egy néhány fejezetcímből álló szócikkvázat, amire fel kéne épülnie. Nem az a megoldás, hogy ha van egy csonk-cikk, azt szűkebb cikké formálni, hogy ne annyira legyen csonk. – al-Mathae Vita 2008. január 18., 17:41 (CET)
- Az pedig eleve súlyos koncepcióbeli hiba, hogy a Rákóczi-szabadságharc után kezdődött az abszolutizmus. Rákóczi mozgalma soha semmit nem rendített meg, főleg nem az állami berendezkedést... – al-Mathae Vita 2008. január 18., 17:43 (CET)
Egy-két értelmes elnevezésű redirectet lehet ide csinálni, pl 18. sz-i abszolutizmus, absz. Magyarországon, vagy vmi hasonlót. Akkor nem kell átnevezni. Villy Itt tessék beszólni 2008. január 18., 17:45 (CET)
Mondjuk engem általában kiráz a hideg a Magyar királyság állandó sulykolásából a wikin. Miért nem jó a Magyarország? Ráadásul még a 20. században is királyság volt az államformánk. Szerintem marára nem egyenló Nagy Magyarország a Magyar Királysággal sem. Villy Itt tessék beszólni 2008. január 18., 17:48 (CET)
- A címet egyszerűsítené a javaslatod, de az alapproblémát nem orvosolná, miszerint nincs értelme a cikkben foglaltakat önálló, összefüggő tartalomként kezelni. – al-Mathae Vita 2008. január 18., 18:06 (CET)