Vita:Az agykapacitás 10 százalékának mítosza
Ez a szócikk témája miatt az Orvostudományi műhely/Anatómiai munkacsoport érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | |||
Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
|
Már maga az agykapacitás is értelmezhetetlen fogalom, hát még ennek tíz százalékát kiméricskélni ... ♥♥♥ Gubb the Skaarj Slayer ✍ 2010. július 30., 12:25 (CEST)
Agyrém
szerkesztésEz a cikk egy agyrém. A cím totál nem enciklopédikus, esszészerű az egész, és a 10 százalék sokkal közelebb áll a valósághoz, mint a mítoszhoz. Törlésre jelölném, csak, mert nem veszek részt olyan vitákban, ahol álláspontok védelmében érvelni kell, mert ennek a wikigarhák miatt nincs értelme, nem teszem. Albert Einstein agyában a gliasejtek száma többszöröse volt egy átlagemberének, és egy londoni taxisofőr agykérgében sok ezerszer több idegsejt aktív, mint egy más ember esetében. Mégis tud járni pl. Föld-lét vita 2010. december 21., 09:42 (CET)
Valóban agyrém. A cikk és az idézett cáfolatok megfeledkeznek arról, hogy az agykapacitás és az agysejtek száma nem azonos dolog. Továbbmegyek, az agykapacitásnak nem az elsődleges mércéje az agysejtek száma, hanem az agysejtek közötti kapcsolatok száma. Ha a cikkben olvasható cáfolatoknak lenne egy kicsi értelme is, akkor a neandervölgyi emberek (akiknek nagyobb volt az agya a mai embereknél, következésképp több agysejttel rendelkeztek) valamennyien zsenik lettek volna. A mai átlagnak több mint felével rendelkező Homo habilis fele olyan okos volt, mint mi? A mai emberek koponyamérete 1200 és 1600 cm³ közötti és semmi összefüggés nincs az intelligenciájuk és a koponyaméret között. Ha viszont nincs ilyen összefüggés, akkor sem az agyterületek munkamegosztása, sem az agysejtek aktivitásáról szóló fejtegetések nem mondanak semmit a valódi problémáról: az agykapacitásról!
Végezetül: nagyon is valóságos tény, hogy a neuronok kapcsolódásainak száma messze meghaladja a szükségletet. Ha nem így lenne, nem tudnánk tanulni, vagy a tanulást egy adott tudásszint elérésekor abba kéne hagyni, mert több nem férne a fejünkbe. Az agynak rendelkeznie kell fölös kapacitással. Marhaság az az érv, hogy ilyen feleslegek evolúciós úton nem is alakulhatnak ki: a preadaptív változások pont ilyeneket (is) csinálnak. LA pankuš→ 2011. december 17., 22:14 (CET)
Az agy 10%-a vagy az agykapacitás 10%-a
szerkesztésA cím nagyon nem jó, mert nagyon nem mindegy, hogy az agyunk 10%-áról beszélünk, ahogy azt az eredeti angol cikk is teszi vagy az agykapacitásunk 10%-áról.
Az előbbi ugye azt mondja, hogy 10-ból 1 agysejtünket használjuk, míg az utóbbi azt, hogy 10-ból 10-et de "nem teljes fordulatszámon". Ez utóbbiról viszont nem volt még vizsgálat. Azt tudjuk vizsgálni, hogy az agyunk mely területeit használjuk (pl. MRI-vel), de azt nem, hogy tud-e többet. Klasszikus példa, egy forma 1-es autóval is lehet 20-szal tötymörögni, de lehet 280-nal száguldozni is. Tegyük fel, hogy az emberi agy 100-al megy jelenlegi ismereteink szerint. A második eset szerint azt feltételeznénk, hogy mehetne ezerrel is, csak a gázra kellene lépni. Hogy ez így van-e az egy jó kérdés. Ahogy az sem tudjuk, hogy ez a 100 a végsebesség, mert egy trabiban ülünk vagy még csak nem is kényelmes utazósebesség, mert tud az agyunk többet is.
A lényeg, a cím (Az agykapacitás 10 százalékának mítosza) félrevezető és semmi köze az eredeti angol cikkhez.