Vita:Babiloni csillagászat
Értelmezés
szerkesztésEgy értelmezés „A karám az ég egésze, tehát az égbolt képződményei” [1] A Nap áthalad a karám alsó részén, a közepén vagy az alján. Az ég 3 övezetre tagolható, 3 isten nevében. (III.1-V.30) aratás, hőség; (XII.1-II.30. és VI.1-VIII.30) szelek, vihar; (IX.1-XI.30) hideg. A hónaprend a tavaszi napéjegyenlőségtől indul. A Nap akkor van a karám tetején, nyáron. A hideg - a tél. Tavasz és ősz szeles. A Vénusz táblák: a láthatóság jelek gyűjteménye. E.Reiner és D.Pingree jelentős eredményt értek el a tábla története helyreállításában. A közölt tábla felismerhetővé teszi a bolygó keringésének alsó együttállását. Mai megfigyelés a Vénusz 5 szinódikus periódusát 5 (szoláris) évben adja. A babiloni naptár 8 évenként 3 többlet hónapot alkalmazott. Így a Vénusz-látás utolsó napja (nyugaton) minden 8. évben azonos hónap, de 4 nappal hamarabb. A babilóniaiak a láthatóság első napjával kezdtek. Így a felső együttállás mindig hosszabb. Náluk a nemláthatás ideje fontos. Úgy átlagoltak, hogy tudják, meddig nem látható a Vénusz.[2]
Forrás
szerkesztés- ↑ K.4292 (III, 22) E.Reiner - D.Pingree, Babylonian Planetaty Omens, 2: Enuma Anu Enlil Tablets p.42 (Bibliotheca Mesopotamica, 2, fasc. 2)(Malibu, CA:Udena, 1981). Komoróczy Géza 14; 44. o.
- ↑ Komoróczy Géza 16; 24-27.o.
- Komoróczy Géza: Bezárkózás a nemzeti hagyományba 1992. Századvég ISBN 963 7911 32 4 / A tudományos világnézet csapdájában. A babiloni csillagtudomány (1987)
Erről tömörebben a Vénusz cikk bekezdése szól. Partmoso vita 2017. szeptember 15., 00:39 (CEST)