Vita:Felső-Fehér vármegye
Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | |||
Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2015. augusztus 7. | |||
|
Székhelye
szerkesztésAz 1876-os megyerendezés előtti utolsó helységnévtár (az 1873-as) Erzsébetvárost jelöli meg székhelyként. Régebbről nem találtam most hirtelen eredeti forrást, változhatott akár többször is.
– Peyerk vita 2008. február 3., 21:43 (CET)
A Martonfalva biztos, az 1800-as kezdődátum nem. Nem emlékszem, pedig lehet, hogy már Benkő József (teológus) is Martonfalvát írja székhelynek.
“...oly elhagyatott faluban, mint Szászmártonfalva, egyik megye sem tartotta megye- és tiszti-gyűléseit. Különös, hogy éppen ezen nyomorú faluba építették a megye praetoriumát, ahol sem megfelelő lakások, sem élelmiszerek, sem boltok, sem iskolák nem találtatnak." (Bisztray Károly: A régi Erdély. Bp., 1948, 206.) De mikor hozták létre? http://www.hetfalu.ro/lapok/02_h02.html – ez meg egy jó összefoglaló, de itt sem említik. – Auguste 2008. február 3., 23:23 (CET)
- "1787: Die Bewohner protestieren beim Gubernium gegen das Vorhaben, den Amtssitz des Oberweißenburger (Oberalbenser) Komitats nach Martinsdorf zu verlegen. 1790 erhalten sie einen abschlägigen Bescheid.
- 1800 zieht die Oberbehörde des Oberalbenser Komitats endgültig in die in Martinsdorf errichteten Gebäude ein und bleibt dort bis 1849. Martinsdorf ist damit Vorort des Oberalbenser Komitats." forrás: [1]
- Különben a helységről már van magyar szócikk, csak épp Mártonfalva néven. – Auguste 2008. február 3., 23:32 (CET)
- Martonfalva mindig ezen a hivatalos néven szerepel a helységnévtárakban (1873-tól), bár eleinte említésre kerül a Mártonfalva, Szász-Mártonfalva névváltozat. Emiatt a Mártonfalva cikk címének indokoltsága legalábbis kétséges.
- Másrészt viszont a korábbi névváltozat éppen akkor még élő lehetett, amikor a falu megyszékhely volt. Egyébként egyik névváltozatban sem fordul elő a háromkötetes Erdély története helységnévmutatójában, ami lalábbis meglepő.
- FF. vm. létrejöttére különböző évszámok fordulnak elő e cikk történetében, azért töröltem pket, mert ellentmondásosak voltak. Megbízhatóbb forrást én sem találtam, a kiegyezés előtti korszak, és különösen Erdély nekem eléggé kiesik az érdeklődési körömből és így a kézikönyvtáramból is.
- A Hétfalu honlapon lévő szöveg érdekes, de a térkép szerintem pontatlan. A legnyugatibb vörös folt Szebentől nyugatra (Ecsellő) 1873-ban Alsó-Fehér megyéhez tartozott. Persze lehet hogy korábban nem.
- – Peyerk vita 2008. február 4., 00:02 (CET)
- Állandó megyeszékhelyről beszélni Magyarországon 1723 előtt anakronizmus, Erdélyben nem tudom mi volt a helyzet. – Peyerk vita 2008. február 4., 00:04 (CET)
- Szerintem később és Erdélyben is anakronizmus. Nagyobb megyék monográfiáiban gyakran olvasni, hogy adott településeken mikor tartottak megyegyűléseket és gyakran a célra megfelelő nemesi kastélyokban vagy uradalmi épületekben is tartottak. Ebben az esetben az látszik, hogy a Gubernium rendeletére itt egy megfelelő épületet emeltek és mindig ott tartották a tisztújító üléseket és a tanácskozásokat. Más forrásokból az is kiderül, hogy a rezidens vármegyei tisztikar eléggé módosított is a helység nemzetiségi arculatán. Mondjuk egy ilyen szétterjedt megyénél fontos a központi fekvés. – Auguste 2008. február 4., 01:09 (CET)
- Állandó megyeszékhelyről beszélni Magyarországon 1723 előtt anakronizmus, Erdélyben nem tudom mi volt a helyzet. – Peyerk vita 2008. február 4., 00:04 (CET)
- Magyarországon az 1723:LXXIII.tc. előírta az állandó székhely (megyeháza) létesítését, attól fogva tehát ez nem anakronizmus. Lásd a megyeszékhely cikket. Erdélyben az unió előtti helyzetről fogalmam sincs.
- – Peyerk vita 2008. február 4., 01:26 (CET)
alapítás éve
szerkesztésKedves Peyerk! Mielőtt rákérdeznél: az adatokat itt találtam. – Auguste 2008. február 24., 09:49 (CET)
- Ismerem ezt az adatot és forrást, de nem véletlenül írtam korábban szerk. összefoglalóban, hogy ellentmondó adatok vannak: ugyanez a lexikon az Alsó-Fehér vármegyéről szóló cikkben azt írja, hogy az 1744-ben vált le az addig egységes Fehér vármegyéről. Máshol az szerepel, hogy a két megye 1765-ben kapott külön főispánt, ez viszont megintcsak arra utal, hogy korábban kettéváltak. Kellene valami jobb forrás.
- A területdarabok számával hasonló a helyzet, ugyanezen lexikon a Fehér vármegye cikkben azt 13 szigetből állónak mondja. Valószínűleg ez a szám többször változhatott területi módosulások miatt, ezért konkrét számot nem érdemes a cikkben megjelölni. Az 1873-as helységnévtár alapján rajzolt térképemen történetesen 18 vagy 19 darabot számolok, de ez nagyon függ attól, mennyire térnek el az 1873-as községhatárok az 1914-estől, ugyanis én az utóbbiakat használtam a térképezéshez.
- – Peyerk vita 2008. február 24., 11:31 (CET)
- Hát igen. A Katolikus Lexikon vsz. megbízható, amikor az egyházszervezet történetéről van szó, egyébként kevésbé, az általa használt terminusok pedig néha egyszerűen botrányosak. – Auguste 2008. március 15., 15:50 (CET)